Július 8. és 16. között került sor a Csíkszeredai Régizene Fesztiválra. A rendezvény során megemlékeztek a 450 éve született Claudio Monteverdiről, a 330 éve meghalt Kájoni Jánosról, illetve a 250 éve elhunyt G. P. Telemannról is. A fesztivál témáját a reformáció kezdetének 500. évfordulója adta.
A fesztivál mindemellett saját évfordulót is ünnepelt: idén volt tízéves a Régizenei Nyári Egyetem, amely ezúttal a rendezvénysorozattal egy időben zajlott 85 diák részvételével.
Az évről évre világhírű hazai és külföldi előadókat felsorakoztató fesztivál a megszokott minőség mellett mindig megújul, és olyan programokat kínál, amelyek emlékezetesek maradnak mind a fellépők, mind pedig a látogatók számára. Ez idén sem volt másként. Az idei rendezvénysorozat gerincét alkotó reformáció emlékéve témakörben már a megnyitó napján rendkívüli élményt nyújtott a Mikó-várban a Codex és a Carmina Renascentia együttes.
„Mikor meghallottam, hogy a katolikus Csíkszeredában az idei régizene-fesztivál fő témája a reformáció lesz, kellemesen meglepődtem…” – ezzel a közönségnek tett vallomással nyitotta Erich Türk orgonaművész a Millennium-templomban tartott hangversenyét. „Azonnal a 133. zsoltár jutott eszembe, mely azt mondja: »Ímé, mily jó és mily gyönyörűséges, amikor együtt lakoznak az atyafiak!« Ezt érzem most!” – fogalmazott. A művész izgalmas kommentárral kísért koncertet adott július 9-én. A Luther-korálok feldolgozásai az északnémet barokk zenében címmel összeállított műsorában az orgonista válogatást nyújtott a korai barokk korszak északnémet korálfeldolgozásaiból, változatos technikai megoldásokat mutatva be.
Július 10-én Sam Chapman lantművész az Alexander-technikát mutatta be az érdeklődőknek, amelynek központi kérdése: hogyan csökkenthetjük izomfeszültségeinket saját testtudatunk nevelésével? Izgalmas információkat és gyakorlati bemutatót is kaphattak a résztvevők arról, e pszichofizikai módszerrel mit lehet tenni az öntudatlan izomfeszültség ellen, amely egy idő múlva az életminőségünkre is kihat. Izgalmas időutazást jelent ez a technika is, akár a fesztivál: a módszer alapelveit névadója, Frederick Matthias Alexander ausztrál színész fejlesztette ki az 1890-es években. Alexander később azt állította, hogy a technika segítségével lett úrrá a lámpaláza miatt jelentkező légzési és beszédproblémáin, és így tudta megvalósítani régi álmát, hogy Shakespeare drámáiban játszhasson. Az Alexander-technika egyszerű gyakorlati módszer, amely igen népszerűvé vált napjainkban, főleg Angliában, de Magyarországon is akkreditált tanárképző főiskolán tanítják ezt az alternatív gyógytechnikát.
Július 11-én a húsvét előtti szent három nap várakozással és bűnbánattal eltöltendő időszakának egyik fontos műfaját vizsgálta Szabó András zenetanár. Az előadó a fesztivál idei fő témájához, a reformáció kezdetének 500. évfordulójához kapcsolódva választotta a témát. A lamentációt manapság inkább csak a római katolikusok éneklik, eredetileg viszont a református liturgiában is élő műfajról van szó. Szabó András bizakodva jegyezte meg a Márton Áron Főgimnáziumban tartott előadásában, hogy a lamentációéneklés felélesztésére számos kísérletet tettek már.
„Hallgasd meg, Uram, kérésem…” címet viselő műsorával a reformáció korának magyarországi zenei repertoárjából (1530–1620) adott elő darabokat július 16-án, vasárnap este az anyaországi Musica Historica együttes, amely törzsvendége a régizene-fesztiválnak. Az együttes 1988-ban alakult Budapesten, tagjai a klasszikus és régizene mellett magyar és kelet-európai népzenével is foglalkoztak, ami döntően formálta stílusukat. Munkájukat alapos kutatások segítik. „Idei csíkszeredai műsorunk sem csak a reformáció kezdetének 500. évfordulójára emlékeztet minket, hanem arra is, hogy Kobzos Kiss Tamással épp 25 éve készítettük első közös kazettánkat Protestáns énekmondók címmel. Akkoriban még gimnazisták és egyetemisták voltunk, s rengeteget tanultunk a megtisztelő feladatból” – osztotta meg Csörsz Rumen István, az együttes vezetője.
A sokszínű és színvonalas produkciókat kínáló programsorozatban fiatal tehetségek is bemutatkozhattak: a hazai és magyarországi zenészekből 2012-ben alakult Concerto Spiralis a minőségi barokk zenét népszerűsíti, a koncerttermek mellett gyakran régi falusi templomokban is.
Idén új helyszínen, a csíki moziban hangzottak el a vár tereit „kinőtt” éji koncertek: a drezdai Grundmann Quartett hangversenye Johann Sebastian Bach hatására összpontosított, Béres Melinda hegedűművész pedig Telemannak állított emléket.
A Csíki Játékszínben a magyar, holland és német művészekből álló Ensemble Cantilene együttes tagjai 17. századi német egyházi zenét adtak elő, amelyet olasz táncokkal vegyítettek.
A Csíkszeredai Régizene Fesztivál harmadik éve „kinyílik” a város köztereire. Idén is átjárást biztosított az utcatánc a reneszánsz együttes mesterkurzust végző diákjai révén a Csíki Játékszín előtti téren.
Az idei fesztivál az ökumené jegyében is zajlott, számos római katolikus templomban a reformáció jubileuma jegyében hangzottak el zeneművek. A 25 éve alakult Lyceum Consort együttes a csíkzsögödi Szentháromság-templomban tartott koncertjével története eddigi szakaszát is lezárta. Amint azt a szervezők sajtótalálkozóján bejelentették, más néven folytatják a műhelymunkát.
Vannak olyan érzések, hangulatok, amelyek átadására kimondottan csak a régi típusú hangszerek képesek, és az ezt kísérő tánc. Az olaszországi Cremonában alapított La Rossignol együttes fesztiválzáró koncertjén egy reneszánsz udvari ünnepség pompáját hozta el Csíkszeredába.
Immár hagyomány, hogy a fesztivált reneszánsz táncház zárta. A Hargita Megyei Kulturális Központ és Hargita Megye Tanácsa által szervezett rendezvénysorozat záróeseményén a helyi gyógyfüvekből a fesztiválközönségnek készített Festival Tisana gyógyteát is fölszolgálták.
330 éve halt meg Kájoni János!