Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készülve országos logópályázatot írt ki a kongresszus titkársága április 25-én. A felhívásra több mint 140 pályamű érkezett.

A beérkezett alkotásokat színesben és fekete-fehérben kinyomtatva juttatták el a zsűrinek, akik semmit sem tudtak az alkotókról. A zsűri tagjai voltak: Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek; Vittore Boccardi S.S.S. újságíró, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Tanácsának titkára; Dragonits Márta belsőépítész, az Ars Sacra Alapítvány elnöke; Fábry Kornél, a NEK főtitkára; Kontsek Ildikó művészettörténész, az esztergomi Keresztény Múzeum igazgatója; valamint Szalay Miklós DLA tervezőgrafikus.

A bírálat két körös volt. Az első körben minden zsűritag kiválasztott 2-2 alkotást, amelyek, véleményük szerint, a legjobban megfeleltek a pályázatban előírt kritériumoknak. Így 12 mű kerülhetett a döntőbe. Ebben a második körben minden zsűritagnak 25-25 pontot kellett kiosztania az alkotásokra oly módon, hogy egy logóra legfeljebb 10 pontot adhatott, viszont mind a 25 pontot ki kellett osztani. Ennek a szavazásnak a végén kerültek összeadásra az egyes alkotásokra leadott pontszámok, melyek alapján kialakult a végső sorrend. Nagyon szoros volt a végeredmény: az első négy helyezettet mindössze egy-egy pont választotta el egymástól.

A győztes logó megalkotója a 78 éves Lampert János grafikusművész.

A logóban az ostya és a kehely szimbolizálja az Oltáriszentséget. Az ostyában látható kereszt az Eucharisztia áldozatjellegére és a Golgotára utal. A kereszt piros színe továbbá Jézus irántunk való szeretetét, értünk vállalt kereszthalálát is kifejezi.

A „Minden forrásom belőled fakad” zsoltáridézetet jeleníti meg az Oltáriszentségből fakadó forrás, amelynek vize négy vonalban zubog alá, utalva az örömhír terjedésére, melyet számunkra a négy evangélista örökített meg.

A forrás folyóba ömlik, melyet az alsó hullám jelez. Ez a hullám kifejezi az Egyház örömhírvivő tevékenységét és utal a Dunára, Budapest folyójára is.

A Duna számos európai országot köt össze Nyugatról Keletre, Északról Délre folyva, így kifejezi, hogy az Eucharisztia közös forrásként összeköt bennünket, különböző nyelvű és kultúrájú európai keresztényeket, s így kiengesztelődésünk forrása is.

A forrásból fakadó négy folyó a világ négy égtáját is jelképezi. Ezeket az égtájakat termékenyíti meg az evangélium és élteti az Eucharisztia.

A logóban használt színek az ikonfestés hagyományai szerint jelenítik meg a Szentháromságot: az Atya színe a piros, a Fiúé az arany (sárga), a Szentléleké az égszínkék.

Magyarország nemzeti színei is megjelennek a logóban, utalva Budapestre, amely város 2020-ban ad otthont a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak.

Forrás és fotó: Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Titkársága

Magyar Kurír