A megállapításokat a Nemzeti Statisztikai Intézet friss adatai alapján lehet leszűrni. Ebből kiderül, hogy az országban 2016-ban 190 000 gyerek született, azaz 8,6 gyerek 1000 lakoshoz mérve, Ez az szám 2010-ben 211 000, 2000-ben 234 000 és 1990-ben 315 000 volt. A Ceaușescu-korszak utolsó éveihez képest mára a születések száma 48%-al esett vissza, vidéken még ijesztőbb a helyzet, vannak térségek, ahol 70-80%-al születnek kevesebben. Másrészt Romániában évente több mint 300 000-en mennek nyugdíjba, így az ország évente 100 000 munkaképes állampolgárt veszít. Ez hamarosan olyan munkaerőhiányt fog teremteni, amely az országban hatalmas problémákhoz fog vezetni, melyeknek már érezhetőek a jelei. 

Megfordult a trend, már nem a falvakban születnek többen, és az egykori nagy ipari központok kiöregednek. Gazdaságilag ez elég ijesztő képet fest.

Romániában mélypontra csökkent a születések száma 2016-ban, ez azt jelenti, hogy kevesebb gyerek született, mint a második világháború alatt. Több is történt ezen kívül, megfordultak az arányok is: míg az államkapitalista, rendszerváltozás előtti időkben a falvakban született több gyerek, mára már a nagyvárosokban jönnek világra többen.

A fenti megállapításokat a Nemzeti Statisztikai Intézet friss adatai alapján lehet leszűrni. Ebből kiderül, hogy az országban 2016-ban 190 000 gyerek született, azaz 8,6 gyerek 1000 lakoshoz mérve, Ez az szám 2010-ben 211 000, 2000-ben 234 000 és 1990-ben 315 000 volt. A Ceaușescu-korszak utolsó éveihez képest mára a születések száma 48%-al esett vissza, vidéken még ijesztőbb a helyzet, vannak térségek, ahol 70-80%-al születnek kevesebben. Másrészt Romániában évente több mint 300 000-en mennek nyugdíjba, így az ország évente 100 000 munkaképes állampolgárt veszít.

Ez hamarosan olyan munkaerőhiányt fog teremteni, amely az országban hatalmas problémákhoz fog vezetni, melyeknek már érezhetőek a jelei. A születési szám főleg vidéken csökkent, hiszen ezekről a területekről jóval magasabb az elvándorlási arány is. A fiatalok munkáért hajlandóak elköltözni vagy külföldre, vagy a nagyvárosokba. Bár néhány évtizede még Moldovában volt legmagasabb a születési arány, ez mára megváltozott: ilyen szempontból Bukarest térség és Erdély, ezeken a területeken a gazdasági fejlődés viszonylagos demográfiai stabilitást eredményezett.

A nagyvárosokban átlagosnál magasabb a születési ráta, olyan városok, ahol 1990 előtt nagyon alacsony volt a születésszám, mint például Kolozsvár, Temesvár vagy Bukarest, most jóval átlagon felül vannak. ezekre a helyekre költözött be a legtöbb fiatal család, míg a Regát olyan, régen ipari városait, mint Brăila vagy Galac egyre inkább elhagyják a fiatalok, és a települések egyre jobban elöregszenek. A fentiekre visszatérve kicsit: míg országosan 40%-al esett a születések száma, addig jól látszik, hogy a nagyvárosok mérséklik valamennyire ezt az arányt: Kolozsváron 5, Temesváron 7, Jászvásáron 10, Bukarestben 12, Nagyszebenben 17%-os a visszaesés. A gazdaságilag elmaradó városok, mint Brăila, Bákó, Nagybánya vagy Galac 40-60% közötti esést könyvelhetnek el.

Egynéhány tanulság leszűrhető ebből: ebben a gazdasági rendszerben egyfajta spirálként működik a dolog: ha vonzó a város, akkor több fiatal megy oda, több gyerek születik, akik a jövőben munkaerőt jelentenek, még több befektetőt vonzva oda, a gazdaságilag elmaradott és elöregedő városokban pedig megnő a nyugdíjasok száma, és sok esetben még az a vállalat is elköltözik onnan, amely ki akart tartani a város mellett. Ha megvizsgáljuk például Csíkszereda demográfiai alakulását, akkor ott sem túl vidám a helyzet: 1992 és 2015 között a 65 fölötti, illetve 45–65 közötti korosztály aránya folyamatosan növekszik a városban, előbbi 5,25%-ról 13,43%-ra, utóbbi 17,39%-ról 28,76%-ra, ezzel párhuzamosan természetesen csökken a fiatal lakosság aránya is. 1990-ben a város lakossága fiatalnak számított, jóval az országos átlagé fölött. Az elöregedési trend egyébként teljes Székelyföldön megfigyelhető, erről remek összeállítást készített Csala Dénes.

Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a mostani viszonyok között Székelyföldnek sem néz ki túl jó gazdasági jövő. 

www.itthon.transindex.ro