Passau 2000 éves hagyományra visszatekintő, ősi város, századokon át a közép-európai kereszténység fontos központja, festői település Alsó-Bajorországban, a Duna, az Inn és az Ilz folyók találkozásánál – innen közismert neve: „a három folyó városa”.
A kelta, majd római erőd-város világtörténelmi jelentőségét 739-ben nyerte el, amikor püspöki székhellyé nyilvánították. Ettől kezdve a XVIII. századig a legnagyobb német egyházmegye püspöki székhelye volt. Innen irányították az egész osztrák-magyar régió keresztény hitre térítését. A bécsi Szent István dóm és Szent István magyar királyunk egyaránt a passaui székesegyház védőszentjétől, Szent István vértanútól kapta nevét.
A középkorban fontos kereskedelmi és ipari központ, jeles történelmi események színhelye volt Passau, virágzó művészettel. A régi kereskedelmi város nemzetközi jellegét ma is őrzik különböző stílusban épült templomai, középületei. Csaknem egész Európából találunk itt művészi alkotásokat. A mai városképet leginkább az olasz barokk uralja. A XVII. század nagy tűzvészei után ui. olasz mesterek építették újjá a várost. A XIX. század elején Passau politikai jelentőségét elveszítette. Püspöki székhelyként és kulturális központként azonban a mai napig fontos szerepet tölt be Bajorország életében. A Szent István székesegyház hatalmas belső terében a világ legnagyobb orgonája csendül fel. Az Inn folyó partjai felett emelkedik a világszerte ismert Mariahilf kegytemploma, amely századok óta zarándokok ezreit vonzza. Az 1978-ban alapított passaui Egyetemet európai hírű, rangos egyetemként tartják számon. Csaknem 10 000 hallgatója a város teljes lakosságának egy ötödét alkotja.
A Segítő Szűzanya kultusza
A német eredetű Segítő Szűzanya kultusz egy kép körül alakult ki. A Magyarországon is rendkívül népszerű Eleousza típusú képet 1514-ben festette id. Lucas Cranach. Az eredeti festményt 1611-ben I. János György szász választófejedelem ajándékozta Lipót főhercegnek, aki passaui püspök volt. Erről a képről Passauban egy másolat is készült 1622-ben. Az eredetit 1625-ben Lipót főherceg magával vitte Innsbruckba, míg a másolat Passauban maradt. A képnek tulajdonított csodák és egy látomás hatására épült az 1627-ben felszentelt passaui Mariahilf kegytemplom, amely azóta is híres zarándokhely Bajorországban.
1683-ban, a magyar történelemből is jól ismert bécsi győzelem után a kép az iszlám hódítás elleni harc jelképévé vált. A törökök IV. Mohamed török szultán vezetésével utoljára próbálták megostromolni Bécset 1683-ban. I. Lipót német-római császár, magyar és cseh király családjával már korábban Passauba menekült, ahol az uralkodó vezetésével naponta imádkoztak a kapucinusok templomában Máriához a keresztény győzelemért. Ekkor eskette fel Avianói Márk, kapucinus szerzetes a keresztény csapatokat, amelyek „Maria hilf!” (Mária, segíts!) kiáltással indultak a kahlenbergi csatába. A csatába III. (Sobieski) János lengyel király vezette a keresztény hadakat, aki még hadba indulása előtt a Częstochova-i Mária kegykép előtt imádkozott a győzelemért. Így vonultak a törökök ellen a keresztény katonák, és 1683 szeptember 12-én a lengyel király vezette lengyel és birodalmi seregek (70000 fő) döntő győzelmet arattak Kara Musztafa Bécset ostromló, túlerőben lévő török serege (150000 fő) felett. A győzelem valóban isteni csoda volt.
Hálából építtette fel I. Lipót császár Bécsben a Mariahilf templomot (az osztrák fővárosban egy egész kerület is viseli a Mariahilf nevet), XI. Ince pápa pedig elrendelte szeptember 12-én Mária neve ünnepét – annak emlékére, hogy a keresztények Mária nevének segítségül hívásával vívták ki a történelmi győzelmet Ezt követően a német nyelvterületen a Mariahilf kegykép tisztelete a Habsburg főhercegektől és hercegnőktől kezdve a napszámosokig minden társadalmi rétegben rendkívül elterjedt.
Magyarországon is számos kegyhelye van a Segítő Szűzanyának, köszönhető ez nagyrészt a német telepeseknek, akik új hazájukba magukkal hozták Mariahilf tiszteletét. A Segítő Szűz tiszteletének terjedését ugyanakkor az is elősegítette, hogy a bécsi győzelem után kezdődött meg Magyarország felszabadítása is a másfél évszázados török uralom alól. A legjelentősebb magyar kegyhely talán Bodajk, ahol a Segítő Mária passaui változatának filiációját őrzik. Jelentős búcsújáróhely továbbá Baja. Mária könnye kegykápolnájában őrzik a passaui kép egyik másolatát. Budapesten is több templomnak van Segítő Szűz Mária oltára, az óbudai Kövi Szűz Mária templom a Segítő Szűz Mária kedves kis kegytemploma, és ugyancsak Mariahilf képek körül bontakozott ki a főváros melletti Solymár illetve Csobánka Mária kultusza.
Érdekességek:
A festő
Talán különös, de a német nyelvterületen legismertebb Mária kegykép eredetijét egy protestáns festőművész festette. A kor festőóriása, id. Lucas Cranach Luther Márton kortársa, sőt közeli jó barátja volt. Cranach maga is az evangélikus vallást követte, egyes források szerint ezzel magyarázható, hogy Máriát nem a hagyományos módon, égi dicsőségében, hanem glória, felhők és csillagok nélkül, egyszerű, gyermekét gyengéden magához ölelő édesanyaként ábrázolta. Az eredeti, Cranach által festett képet Lipót főherceg 1619-ben magával vitte Innsbruckba, ma is itt látható. A szó hagyományos értelmében kegyképpé valójában a Passauban készült másolat vált, hiszen ehhez kötődtek az első csodás imameghallgatások. A képről később több száz másolatot készítettek, s az ezek körül kialakuló kegyhelyek szinte gombamód terjedtek, különösen a német területeken.
Pálosok Passauban
A passaui Mariahilf kegytemplomát 1631-től, tehát gyakorlatilag a kezdetektől kapucinus barátok látták el belvárosi kolostorukból. Ők alakították ki az Európa-szerte ismert zarándokközpontot. 1803-ban, a szekularizáció idején a kapucinus kolostort feloszlatták, és a búcsújárás szinte teljesen megszűnt. A kapucinusok csak 1890-ben tértek vissza a városba. Néhány éve, 2002 őszén az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a Mária tiszteletükről jól ismert pálos rend tagjai vették át a kegytemplom ellátását.
Boldog Gizella sírja Passauban
A híres Mária kegytemplom mellett a magyar zarándokok kedvelt úti célja Passauban a hajdani bencés apátság Szent Kereszt temploma. Kereszthajójának déli fala előtt található Boldog Gizella sírja.
Gizella, Civakodó Henrik bajor herceg legidősebb lánya volt, II. Henrik császár nővére. 996-ban az első magyar király felesége lett. Fontos szerepet vállalt a kereszténység terjesztésében. Az ő vezetésével készült többek között az a miseruha, amelyben a királynő kezének munkája is benne van, és amely később a magyar királyok koronázási palástja lett. István 1038-ban bekövetkezett halála után az özvegy királynét politikai ellenfelei folyamatosan üldözték, ezért 1042-ben visszatért Bajorországba, és a passaui bencés kolostor apátnőjeként fejezte be számos megpróbáltatás közt telt földi életét.
Passau – a Segítő Szűz Mária ősi kegyhelye