Örömteli ünneplésben volt mindannak a több mint kétezer fiatalnak része, akik eljöttek a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) titkársága meghívására a MOM Sportközpontban tartott „Forráspont – Egy nap Jézussal” rendezvényre szeptember 15-én.

A budapesti sportközpont rendezvénytermében sötét van, apró szentjánosbogarakként világítanak az ujjakra húzott lámpácskák (LED Finger Lights – a szerk.). Dicsőítés zajlik, szól a zene, a tömeg énekel. Fiatalok, nagy többségben gimnazisták, akiket a leginkább hiányolunk az Egyház életéből. Jöttek az egész országból és a határon túlról is, több mint kétezren.

A falakat fekete függöny borítja a minimalista stílusban kialakított rendezvénycsarnokban. Igényes látványtechnika, fényjáték és hangjáték járul hozzá annak a gazdag tartalomnak az elmélyítéséhez, mely a NEK-re való felkészülés részeként Jézussal való találkozásra hívta meg a fiatalokat.

A dicsőítést, tanúságtételt, pódiumbeszélgetést, tanítást követő első rész után a fiatalok szentmisét ünnepeltek Erdő Péter bíborossal, majd szentségimádással fejezték be a találkozót.

A tanúságtételt Gersei Csenge, a közel 800 követőt vonzó Instagram-oldal szerzője, a Bella Girl Magazin bloggere tartotta. A 19 éves lány néhány évvel ezelőtt megküzdött az anorexiával. Ma már azt tekinti feladatának, hogy hasonló élethelyzetű fiatal lányoknak nyújtson segítséget. Nagycsaládban, vallásosan nevelkedett, így jutott el az őt meghatározó „Élet Szava” táborba. „Megtértem, és elfogadtam Jézust személyes megváltómnak.” Jézushoz fordulása segítette őt abban, hogy helyes önképet alakítson ki. Leírta azok lelki hátterét, akik anorexiában szenvednek, melyben alapérzés az utálat, a tehetetlenség, utáltság feltételezése. Megtérésének története a gyógyulás útja is. Azt tapasztalta meg, mekkora ereje van annak, ha Isten hívja. Felismerte, hogy a jézusi út mindennapos döntést vár az embertől. Egész lényét átformálta a Jézusban megtapasztalt személyes, őt elfogadó szeretet, és ma azt tekinti feladatának, hogy erről tanúságot tegyen. Eszköze a közösségi média – a posztok, a vlog. Célja, hogy „esztétikus, hiteles és őszinte” oldalt vezessen. Mint blogger közreműködik az idén júliusban piacra lépett Bella Girl Magazinban, Magyarország egyetlen olyan tinilányoknak szóló magazinjában, mely nem „bulvártartalmakkal és diétatippekkel van tele, hanem az értékről, a szépségről és az igazságról” is szól – fogalmaznak szerkesztői.

Fábry Kornél olyan történeteket mesélt saját és barátai életéből, melyek azt mutatták be, mit jelent az ember életében a hit, hogyan tapasztalta meg Isten szeretetét. A NEK főtitkára beszámolt arról, hogy most készül a szentmise részeit magyarázatokkal ismertető 11 részes vlogjuk. Fábry Kornél buzdított: „Győztes csapatban játszol, légy bátor megvallani a hited. Tégy egy szelfit az Instára, hogy itt voltál, az már tanúságtétel.”

A szünet után a fiatalok első vendége Vecsei H. Miklós volt. „Miért félnénk, miért élnénk, ha nem egy álomért” – énekelte a nézőtér a Pál utcai fiúk slágerré vált dalát. A fiatal színész őszinte megnyilvánulása sokakban élő érzéseket fogalmazott meg. „Kereső ember vagyok, tele kétségekkel. Folyamatosan botladozok, sokszor elrontom.” Elmondta, számára az volt döntő felismerés, hogy keresztényként állandó önvizsgálatra van szüksége az embernek, csendre, hogy megértsük a világ másik oldalát. „Elutasítom a vasárnapi, a »dívány« kereszténységet, s amíg én nem tudok lehajolni egy hajléktalanhoz, és segíteni, hogy talpra álljon, addig nem ítélhetek meg másokat” – próbálta meghatározni, mit jelent számára, hogy a katolicizmus a tettek terepe. A népszerű színész szerint az a gond, hogy ma a világban mindenre választ akarnak nekünk adni. Ezzel szemben a jó művészet inkább kérdez, mert így a nézőnek újra kell fogalmazni a választ. Ehhez segíti hozzá az átélés. A színházban meg tud állni az idő, és az ember ki tud lépni a mindennapok mókuskerekéből, és megérzi: itt vagyok, jelen vagyok, veled vagyok, a közösségben vagyok.

Hodász András pap-blogger tanítása örökzöld témát vett elő: Hogyan lehetünk boldogok? Leszögezte: A katolikus vallást sokan szabályok gyűjteményének élik meg, melyek betartására kötelezve vagyunk. Ezt más szemszögbe helyezve a Szentírásból idézett: „Boldog, aki az Úr törvénye szerint él”, és arra hívta fel a figyelmet, mi vagyunk, akiknek Isten elárulta a titkot, akiknek megmutatta, melyik az élet útja. A boldogságkereső figyelmét a nyolc boldogság kijelentéseire irányította. Szembesítette az ezekben megfogalmazott „receptet” korunk nyújtotta utakkal. Humorral teli előadása a világ és az evangélium logikáját szembesítette. A világ élmények intenzitásában, a kellemesség maximalizálásában véli megtalálni a boldogságot, az evangélium a felebaráti szeretetben. A világ azt mondja, valósítsd meg önmagad, az evangélium: add oda magad másoknak. A világ arra buzdít, egyszer élünk, engedd szabadjára vágyaidat, az evangélium arra kér, urald vágyaidat.

A boldogságmondások a világ szemével őrültségek, András atya megközelítésében egészen más értelmük tárult fel. „Boldogok a lélekben szegények” – boldogok azok, akiknek szíve egy dologgal van tele, akik képesek egy dologra koncentrálni, míg a világ a felé visz, hogy szétaprózódjunk, szétfolyjunk. Hogyan lehet boldog, aki szomorú? – tette fel a kérdést, és mutatta meg, hogy az tud boldog lenni, aki nem fél a fájdalomtól, mert tudja, hogy az is az élet része. Cserkészéletét idézte, ami arra tanította meg, az az igazi, maradandó élmény, amiért az ember megküzd, amikor képes hordozni a keresztet másokért.

Boldogok az irgalmasok – idézte, és arról beszélt, ma már a pszichológia is igazolja, a megbocsátásra az embernek magának éppen úgy szüksége van, mint annak, aki őt megbántotta. – Boldogok, akik éhezik az igazságot – mi az igazság? A világ azt hirdeti, annyi igazság van, amennyit akarsz, mindenkinek van saját igazsága. Az evangélium azonban azt tanítja, a mi igazságunk Jézus Krisztus, és ő az az út, ami az Atyához vezet.

Hodász András kiemelte a tisztaság fontosságát, azt hangsúlyozva, milyen tanúságtétel az, aki meg tudja tartani a tisztaságot, a pap esetében a cölibátust. „Azt mutatja, hogy ráteszed az egész életedet arra, amit hiszel. Korunknak pedig tanúságtevőkre van szüksége, nem tanítókra. Olyan emberekre, akik hite átformálja életüket.”

A szentmisére kigyúltak a csarnokban a fények, megváltozott a színpadi installáció. Hosszú sorban vonult be a papság az asszisztenciától kísérve. A főcelebráns és szónok Erdő Péter bíboros, prímás volt, koncelebrált többek között Palánki Ferenc püspök, az MKPK ifjúsági bizottságának elnöke.

Erdő Péter bíboros beszédét teljes terjedelmében közöljük.

Kedves Testvérek!

1. A mai Evangéliumban Szent Péter felismeri és megvallja, hogy Jézus a Messiás, nem sokkal később azonban tiltakozik az ellen, hogy Jézus vállalja a szenvedést és a halált. Istentől kapott világossággal ismeri fel Krisztust, de emberi óvatossággal akarja lebeszélni küldetéséről. Isten végtelen távlata és az emberi gyengeség találkozik össze a mi ünneplésünkben is, amikor az Eucharisztiát végezzük, amikor szentáldozáshoz járulunk és amikor az Oltáriszentségben imádjuk őt.

2. A magyar nyelv botladozik, amikor ezt a hármas titkot kell kifejezni. De az Újszövetség görög nyelve is csak egy mozzanatot ragadott ki az utolsó vacsora titkából. Azt, hogy Jézus hálát adott. Innen ered a szentmise, a szentáldozás és az Oltáriszentség közös görög és később a latin neve is, az Eucharisztia. De a latin szóhasználat csak jóval később szilárdult meg, mert például a háromszázas években Észak-Afrikában latinul az oltár szentségeiről (sacramenta altaris), az oltár titkairól beszéltek – mégpedig így, többesszámban –, de az egész Szentmisét értették rajta. Ezért hát nem kell nekünk szégyellni az Oltáriszentség szót sem, hiszen az is ősrégi, az is gazdag jelentésű, eredetileg az is az Eucharisztia mindhárom vonatkozását jelentette.

A szentmise már kissé későbbi elnevezés. Tudjuk jól, hogy a záró formulából, az „Ite missa est” kifejezésből ered. Csakhogy nem pusztán keresztényi és nem pusztán vallási összefüggésben fordul elő. A bírósági ülések vagy tárgyalások végén ezzel a formulával jelezték, hogy a hivatalos cselekménynek vége van, mostantól ki-ki magánemberként nyilatkozik meg. Ez igaz a Szentmisére is, hiszen hivatalos cselekmény az, Krisztus és az egész Egyház cselekménye.

3. A mai napon sorra került itt zenés dicsőítés, tanúságtétel, a szentmise után pedig szentségimádás következik. Jézus keresztáldozata válik jelenvalóvá, Jézus van köztünk a kenyér és bor színe alatt, őt imádjuk és vesszük magunkhoz. A szentségimádás nem gondolatok nélküli üres szemlélet, nem meditációs technika, hanem imádó beszélgetés Krisztussal, aki Urunk és Mesterünk. Ő maga mondta a lábmosás alkalmával: „Úrnak és Mesternek mondotok engem, és jól teszitek, mert az vagyok”. Amikor leborulunk előtte, átérezzük, hogy Ő a mindenség Ura, a történelemé, a fizika törvényszerűségeié, a biológiáé, az egészségé és a betegségé, az életé és a halálé. Ő képes értelmet adni a szenvedésünknek, kiemelni minket gyöngeségünkből, kétségbeesett helyzeteinkből, megváltani bűneinktől. De Jézus Mesterünk is. Amikor tehát imádjuk, kérjük tanítását, eligazítását, útmutatásait. És hallgathatjuk vagy olvashatjuk az Oltáriszentség előtt a Szentírás szavait is, mert Jézus tanítása sohasem szakad el személyétől.

4. De Jézus táplálékunk is. „Vegyétek, egyétek” – mondja a kenyérre, mert már a teste. „Igyatok ebből mindnyájan” – mondja a borra, mely vérévé változott. Az Eucharisztia nem varázsszer. A régi Egyház történetében sok tévelygés fordult elő. Helyenként még az a szokás is elterjedt, hogy a halottaknak adták az Oltáriszentséget. Zsinatoknak kellett elvetniük ezt a rossz szokást, hangsúlyozták is, hogy a halott sem venni, sem enni nem tud. De ebből is megtanultuk, hogy itt nem pusztán tárgyról van szó, nem pusztán csodás hatású ételről, hanem Jézussal való személyes kapcsolatról. Ezért is fontos, hogy a szentáldozás után beszéljünk Jézushoz, köszönjük meg, hogy eljött hozzánk, hallgassuk, kérjük és kérdezzük Őt!

5. Így válik az Oltáriszentség hit, élet és kegyelem forrásává. Így teremt maga körül életet lelkünkben, közösségeinkben és az egész világon. Amen.

„Öröm volt együtt ünnepelni. Úgy éreztem, győztes csapathoz tartozni jó” – Erdő Péter Szent Pált idézve búcsúzott a szentmise végén az ünneplőktől. – Nem a befolyásos emberek, a világ szerinti bölcsesség, hatalmasság tesz győztessé, hanem az, hogy Krisztus velünk van. „Tartsunk ki mellette, és akkor biztos, hogy magához vezet bennünket, és örök sikerünk lesz” – hangsúlyozta a főpásztor.

A zenével-énekkel, dicsőítéssel kísért, hosszabb csendeket tartó szentségimádás folyamán a fiatalok imakéréseiket papírra jegyezték, és elhelyezték az oltár előtt. A végén Fábry Kornél esztergomi papnövendékek által kísérve, az Oltáriszentséget körbehordozva a teremben megáldotta a jelenlévőket.

Jákfalvy Kata, a Bonum TV műsorvezetője és Fábry Kornél mint a rendezvény házigazdája, búcsúzóul számos rendezvényre hívta meg a fiatalokat. Többek között Nagymarosra október 6-án; a 72 óra kompromisszumok nélkül rendezvényre, a szeretet cselekedeteinek gyakorlására október 11. és 14. között; valamint egy év múlva az újabb Forráspontra.

Fotó: Merényi Zita

Trauttwein Éva/Magyar Kurír