A húsvét utáni negyvenedik napon Jézus mennybemenetelére emlékeznek a keresztények. Római katolikus elnevezése Urunk mennybemenete, áldozónap, magyar nyelvterületen áldozócsütörtök, főünnep.

A szentmiséket ünnepi rend szerint tartják a templomokban. A református közösségekben a mennybemenetel ünnepét istentisztelettel ülik meg.

Az unitárius egyház a tanítványok öntudatra ébredésére emlékezik ezen a napon. Márk és Lukács evangéliumában, valamint az Apostolok cselekedeteiben olvashatjuk Jézus mennybemenetelének leírását. Az ősegyház a 4. századig pünkösdkor ünnepelte, később az Apostolok cselekedeteiből ismert húsvét utáni 40. napra került.

A 12. századtól kezdett elterjedni az ünnephez kapcsolódó körmenetek, határjárások szokása, a jó termést célzó vallásos cselekedetek gyakorlása, a mennybemenetel templomi megjelenítése, a gyermekek megajándékozása és a kenyérszentelés. 1918-ig a húsvéti szentáldozás határnapja volt, ebből ered az egyedülálló magyar név: áldozócsütörtök.

www.szekelyhon.ro