Hetvenöt éves Rubik Ernő, a bűvös kocka megalkotója

b_300_300_16777215_00_images_stories_RubikErno.jpgJúlius 13-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Rubik Ernő Kossuth- és állami díjas építészmérnök, tárgytervező, a világsikerű bűvös kocka megalkotója. Az MTVA Sajtóadatbankjának portréja.

A háború alatt, 1944-ben született Budapesten. Apja a repülőgép-tervező Rubik Ernő. A találékony szellemet apai ágon öröklő fiú a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett építészmérnökként 1967-ben, majd 1971-ig az Iparművészeti Főiskolán belsőépítészetet tanult. Ezután építész tervezőként dolgozott, 1970 és 1988 között az Iparművészeti Főiskolán (a mai Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen) tanított.
Oktatási segédeszközként tervezte meg 1974 tavaszán a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas, mérnöki modellezést segítő szerkezetét, amelyről később kiderült, hogy játéknak is nagyon szórakoztató. 1975-ben rukkolt elő a bűvös kockával, amelyre 1976. október 28-án RU–158 ügyszámon, „Térbeli logikai játék” néven kapott szabadalmat.
A kocka a játékosok körében rövid idő alatt példátlan népszerűségre tett szert, gyártásához és külföldi terjesztéséhez azonban át kellett verekednie magát a hazai bürokrácia útvesztőin, míg végül Rubik-kocka néven meghódította a világot.

Töretlen népszerűség
Népszerűsége négy évtized után sem csökkent, változatlanul kihívást jelent a játékosoknak és a matematikusoknak. Míg az előbbiek a kockakirakási rekordokat (2018 óta 4,22 másodperc) döntik meg sorra – a lassúsági csúcs 26 év –, az utóbbiak a kirakási lépések minimális számát keresve igyekeznek megfejteni a játékszer titkát. Rubik Ernőnek először egy hónapba telt, míg megoldotta saját találmánya rejtélyét. (A kockának 43 trillió különböző állása lehet.)
Több országban volt 1980-81-ben az év játéka, később klubokat, egyesületeket, versenyeket és világbajnokságokat szerveztek rajongóinak. A kocka bevonult 1981-ben a New York-i Modern Művészetek Múzeumának építészeti és dizájngyűjteményébe.
Tervezője a tanítás mellett 1982-83-ban főszerkesztőként jegyezte az …És játék című lapot, 1983-ban megalapította, és azóta is vezeti a játéktervezésre szakosodott Rubik Stúdiót.
A feltaláló a kocka után újabbnál újabb logikai játékokkal jelentkezett, 1977-ben alkotta meg a Kígyót, 1985-ben a Bűvös négyzetet, majd a Bűvös dominót és a Rubik-órát, 2009-ben a Rubik’s 360-at, vagyis a Rubik-gömböt. Ez utóbbiak világszerte kedvelt logikai játékok, de meg sem közelítik az időközben kultusztárggyá vált kocka elsöprő sikerét.
Rubik Ernő 1982-ben innovációs és ösztöndíj-alapítványt hozott létre, 1988-ban pedig a Rubik Nemzetközi Alapítványt a kiemelkedő teljesítményt nyújtó diákok támogatására.
1987-től címzetes egyetemi tanár, 1990–1996 között a Magyar Mérnök Akadémiaelnöke, 1996-tól tiszteletbeli elnöke.

Kitüntetések 
Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el, 1983-ban Állami Díjat kapott, 1995-ben életművéért, innovációs tevékenységéért Gábor Dénes-díjjal, 2007-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 2008-ban Moholy-Nagy-díjat, 2009-ben Esztergomban díszpolgári címet és Magyar Örökség-díjat kapott, valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést vehetett át.
2010-ben Prima Primissima díjjal, 2012-ben Hazám díjjal és az Amerikai Magyar Alapítvány George Washington-díjával ismerték el, 2014-ben Budapest díszpolgára lett, és ugyanebben az évben megkapta a legmagasabb hazai állami kitüntetést, a Magyar Szent István Rendet.
Generációkra van hatással a kocka 
A kocka sikere lehetővé tette számára, hogy kizárólag azt csinálja, amit szeret, ugyanakkor hatalmas lekötöttséggel is járt. A rendszeres tanítást abbahagyta, hogy saját stúdióbeli munkájával, szoftver- és építészeti témákkal, számítógépes játékokkal foglalkozzon.
„Az a lényeg, hogy amivel foglalkozom, abban örömömet leljem” – mondta egy interjúban. Egy másikban pedig így vallott: „Nem én vagyok itt a fontos, hanem a kocka. Sőt, még csak nem is a kocka, hanem a hatása: hogy miként tudott ennyi emberre és ilyen sokáig hatni, hogyan tudott évtizedeken át, miközben a világ óriásit fordult, ugyanúgy népszerű lenni az új generációk számára is.”
Bűvös kockája a nehezen megoldható, bonyolult problémák kezelésének jelképévé vált, kirakása „csüggesztő feladatnak tűnik, de a kitartás, a töretlen összpontosításés a kreativitás meghozza gyümölcsét”. A kocka számos magyar és külföldi filmben jelent meg a szereplők magas fokú intelligenciájának bizonyítására, képzőművészeti alkotásokat ihletett meg, magazinok címlapfotójaként szerepelt.

Vándorkiállítás indult útjára
Az óbudai Graphisoft parkban térplasztikaként a magyar találékonyságot jelképezi. Néhány éve tervek készültek egy Rubik-múzeum létrehozására is.
A kocka születésének 40. évfordulója alkalmából 2014 áprilisában az egyesült államokbeli Jersey Cityben, a Liberty Science Centerben Rubik-vándorkiállítás indult útjára, amely a tervek szerint hét év alatt – Budapestet is érintve – körbejárja a Földet.
A Beyond Rubik’s Cube (Túl a Rubik-kockán) című kiállítás a műszaki tudományok, a művészet és a dizájn területeinek összekapcsolásával, interaktív és digitális attrakciók sorával reprezentálja a kockában testet öltött kreatív gondolkodást.
Itthon a magyar kreativitás napján ünnepelték az évfordulót, a Sziget Fesztiválon pedig kiemelt kocka-programsorozatot tartottak.
www.ujszo.ro