Ma ünnepli 80. születésnapját Balczó András: a háromszoros olimpiai bajnok öttusázó – aki sportágának kiemelkedő alakja – gyönyörű tanúságot tett hitéről a JochaPressnek adott ünnepi interjújában.
Visszanézve az életemre úgy látom, hogy velem az Isten a tervét valósította meg, amelynek én nem voltam tudatában. Amely érthetetlen módon serkentő erő volt számomra. Megfelelni azoknak az indíttatásoknak, amelyek adódtak. A döntéseimnél nem volt kétség és izgalom bennem, hogy jól vagy rosszul döntök, mert a váltónál csak egy lehetőség volt előttem. Visszanézve ez a váltóállítás, amellyel én a szekerem rúdját irányíthattam, ezek az állítások nem kínkeserves döntések voltak, hanem egy idő után a boldog megérkezés érzetét tapasztaltam. Megérkeztem oda, ahová mindig vágytam. De csak akkor tudtam meg, hogy ez hol van, amikor belekerültem – emlékezet vissza a pályafutására a halhatatlan legenda.
A zsoltárokban van egy mondat: „akiben nincsen belátás, ha gazdag is, sorsa olyan, mint az állaté, amelyre pusztulás vár.” Belátni azt, hogy alkalmatlan vagyok, belátni azt, hogy hibásan cselekedtem, hogy nem így kellett volna tennem, belátni azt, hogy gyengébb vagyok, hogy csalódtam magamban. Ezt nem szeretik az emberek kimondani. Azt szeretik, hogy a boldog megérkezés érzületében éljék az életüket. Valamit belátni – ez mindig lemondásokkal jár. Le kell mondani az emberek jó véleményéről, be kell dobni a törülközőt, amit az ember nem szívesen tesz meg.
Az ember, aki gőgös és büszke marad, azzal az Isten semmit nem tud kezdeni.
Aki megalázza magát, felmagasztaltatik. Aki viszont azért harcol, nehogy megaláztatásba kerüljön, az nem nyer felemeltetést.
Arra a kérdésre, hogy a nyolcvanadik születésnapját követően még mi tennivalója van a Nemzet Sportolójának, a következő választ adta:
Hogy mi lesz a tennivaló holnap, vagy holnapután? Azt nem tudom. De az a tudat, hogy Jézus velem van, mindig megkönnyíti a döntéseimet.