Ferenc pápa örömmel üdvözölte az ápolók és szülésznők évét
2020-at az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO az ápolók és szülésznők évévé nyilvánította, s döntésüket Ferenc pápa örömmel fogadta.
A Szentatya január 19-én, az Úrangyala imádság alkalmával mondott beszédében úgy fogalmazott: „a szülésznők talán a legnemesebb foglalkozást űzik”.
A nővérek, ápolók pedig nemcsak hogy a legtöbben vannak, de ők is állnak legközelebb a betegekhez – hangsúlyozta a pápa.
Ferenc pápa eddig is gyakran említette, milyen nagyra tartja az egészségügyi dolgozók, szakemberek munkáját – egyiküknek az életét köszönheti: a betegápoló szerzetesnővér kiharcolta, hogy az orvosok adjanak erősebb antibiotikumot a tüdőgyulladása miatt élet-halál között lebegő akkor húszéves fiatalembernek. Erről 2018 márciusában beszélt, amikor az olasz szakápolók, egészségügyi asszisztensek és gyermekgondozók szövetsége tagjaival találkozott.
„Az ápolók szakértelme nemcsak a konkrét ellátásban nyilvánul meg, hanem talán még inkább az emberi kapcsolatokban. Ők állnak kapcsolatban az orvosokkal, a betegekkel és a hozzátartozókkal a kórházakban, intézetekben, az otthonokban; figyelmet, hozzáértést és vigaszt nyújtva mindenkinek. A betegek lehetnek férfiak és nők, az élet különböző szakaszaiban, a születéstől a halálig, és minden egyes helyzet egyedi. Ezért nem elég egy protokollt követni, hanem mérlegelni kell az adott helyzetben, és minden egyes emberre külön oda kell figyelni. Ez teszi az ápolói hivatást valódi küldetéssé” – mutatott rá a pápa.
Ezután – előre megírt beszédét megszakítva – elmesélte személyes élményét fiatalkorából:
„Ha megengedik, szeretnék most tisztelettel adózni egy ápolónőnek, aki megmentette az életemet. Betegápoló szerzetesnővér volt, egy olasz Domonkos-rendi nővér, akit Görögországba küldtek tanítani. Nagyon nagy tudású volt (…). Majd Argentínába érkezett, ahol ápolónőként dolgozott.
S amikor én, húszévesen, majdnem meghaltam, ő beszélt az orvosokkal, még vitába is szállt velük: »Nem, ez egyáltalán nincs rendjén, adjanak neki többet!« És neki köszönhetően életben maradtam. Nagyon köszönöm neki! Köszönöm! És szeretném a nevét is megmondani, itt, Önök előtt: Cornelia Caraglio nővér. Nagyszerű nő, és bátor is, még az orvosokkal is vitába mert szállni. Alázatos, de biztos abban, amit csinál.”
A január 19-i beszéde végén Ferenc pápa így buzdított: „Imádkozzunk mindnyájukért, hogy a lehető legjobban végezzék értékes munkájukat!”
„Ne feledkezzetek meg a simogatás orvosságáról, ez nagyon fontos! Egy simogatás, egy mosoly sokat jelent a betegnek. Egyszerű gesztus, de fölemeli őt, hogy ne érezze egyedül magát, közel hozza a gyógyulást, személynek és nem számnak érzi magát. Ezt ne feledjétek!”
Ferenc pápa örömmel üdvözölte az ápolók és szülésznők évét