A lakosság mintegy kétharmada egyetlen lejt sem tesz félre a fizetéséből 

A rossz pénzügyi kultúra és az „élj a mának” mentalitás miatt Romániában továbbra sem prioritás a megtakarítás. A Krónikának nyilatkozó szakember szerint mindenkinek éppen arra van pénze, amire költeni akar, ugyanakkor a fizetésemelések nyomán felpörgő fogyasztás automatikus velejárója a drágulás, így az infláció képes „benyelni” a plusz összegeket. A bérnövekedéssel arányosan emelkednek az élelmiszerárak

Bár csak a tavalyi év leforgása alatt az országos átlagbér 15 százalékkal nőtt, a romániai alkalmazottak mindössze 34 százaléka tett félre pénzt rendszeresen. A munkavállalók kétharmada ellenben csak „kényszerből” takarékoskodik, vagyis annyi pénzt tesz félre, mint amennyit automatikusan levonnak a fizetéséből, és a nyugdíjrendszer második pillérébe, vagyis a kötelező magánnyugdíj-alapba utalják. Erre a nem túl szívderítő valóságra a Magánnyugdíjakért Egyesület (APAP) által megrendelt, az ISRA Center intézet által 2019. október–novemberben végzett közvélemény-kutatás eredményeiből derül fény.

A megkérdezettek több mint 60 százaléka mondta azt, hogy a havi fizetéséből egyetlen lejt sem tud félre tenni – a helyzetet súlyosbítja, hogy 2018-hoz képest nőtt azoknak az aránya, akiknek nem futja megtakarításra, egy évvel korábban ugyanis a válaszadóknak „mindössze” az 51 százaléka mondta azt, hogy nem tud félre tenni.  A béremelést elnyeli a drágulás Több tényező befolyásolja, hogy a bevételek növekedése ellenére Romániában nem emelkedtek a megtakarítások – értékelte a felmérés eredményeit a Krónika megkeresésére Szabó Árpád közgazdász, egyetemi tanár. Mint rámutatott: a bérnövekedéssel arányosan emelkednek az élelmiszerárak, ez elviszi a többletbevétel egy részét, másrészt a mentalistással vannak a gondok, a kelet-európaiak többsége nem gondol a jövőre, Romániában pedig a hiányos pénzügyi kultúra tovább nehezíti, hogy az emberek félretegyenek a pénzükből. Szabó Árpád kiemelte, az elmúlt egy évben valóban növekedtek a fizetések, de mindenki a saját bőrén tapasztalhatja, hogy drágultak az élelmiszerek, hiszen ma már egy heti nagy bevásárlás átlag 50-100 lejjel kerül többe, mint egy évvel korábban. Ahányszor a kereskedők meghallják, hogy béremelés van, minden esetben ehhez igazítják az áraikat, ez az egyik oka, hogy hiába növekednek a bevételek, nem marad több pénz a megtakarításra” – részletezte a közgazdász. Nem prioritás. A lakosság nagy része nem tud, vagy nem akar pénzt félretenni

Nem gondolnak a jövőre Ennek ellenére úgy véli, ez nem lehet kifogás arra, hogy nem teszünk félre, hiszen mindenkinek éppen arra van pénze, amire költeni akar, viszont a megtakarítások általában nem szerepelnek a romániai lakosság prioritásai között. A szakember elmondása szerint amúgy nemcsak Romániára, hanem egész Kelet-Európára jellemző, hogy az emberek nem gondolnak a saját jövőjükre. Szabó Árpád elmondta, friss felmérés nem készült, ám a kétezres évek közepén végzett kutatásból egyértelműen kiderült, hogy a szocialista utódállamokban, így Romániában és Magyarországon is általános jelenség, hogy az emberek nem gondolnak a jövőre. Ennek az a következménye, hogy a befolyó pénzt elköltik, minél több a bevételük, annál többet költenek.  Nincs pénzügyi kultúra Mindezt Romániában a pénzügyi kultúra hiánya is súlyosbítja, az emberek többsége nem tudja, mi a kötvény, a részvény, a befektetési alap – osztotta meg velünk tapasztalatait a közgazdász. Rámutatott, a felnőttek, tehát a szülők sem rendelkeznek ezekkel az alapvető pénzügyi ismeretekkel, így azokat nem tudják átadni a gyerekeiknek. Ezért az iskolában kellene lefektetni az alapokat, már 5-8. osztályban meg kellene tanítani a gyerekeket arra, hogy mihez kezdhetnek a zsebpénzükkel, ahelyett, hogy amint megkapják, azonnal elköltik üdítőre és chipsre.  Szabó Árpád elmondta, ő a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen tart előadásokat arról, hogy miként kell kezelni a pénzügyeket a hétköznapokban, a hallgatók mindig rácsodálkoznak a számításokra. „Ha levezetünk egy életpálya-modellt, attól kezdve, hogy egy felnőtt kikerül az egyetemről, belép a munkaerőpiacra, addig, amíg nyugdíjba megy, számításba véve az előléptetéseket, a gyerekvállalást, általában kiderül, hogy ha nem takarítanak meg, teljesen eladósodnak, mire elérik a nyugdíjkorhatárt.

Ez esetben vagy tovább dolgoznak, vagy nélkülözniük kell” – irányította rá a figyelmet a közgazdász. Hangsúlyozta, az emberek fejében általában rossz modell van, elsősorban a mának élnek, éppen ezért többet kellene beszélni a megtakarítás fontosságáról. „Az egyetemeken is ritka az ilyen típusú oktatás, az iskolákban is hiányzik, holott a pénzügyi kultúra, a megtakarítás fontossága a közbeszéd része kellene hogy legyen” – szögezte le Szabó Árpád. Óriási az elszegényedés kockázata Ugyan Románia tett bizonyos előrelépéseket az elszegényedési kockázat csökkentésére az alkalmazottak esetében, a 15,3 százalékos aránnyal 2018-ban mégis első helyen állt az Európai Unióban ezen a téren, míg az Uniós átlag 9,5 százalékos volt – derül ki az Eurostat legfrissebb adataiból. Romániát Luxemburg követi a sorban, ahol 2018-ban az alkalmazottak elszegényedési kockázata 13,5 százalék volt, majd Spanyolország következett 12,9 százalékkal, Olaszország 12,2 százalékkal és Nagy-Britannia 11,3 százalékkal – számolt be az Agerpres.

A lista másik végén Finnország található 3,1 százalékkal, Csehország 3,4 százalékkal, Írország 4,9 százalékkal, Belgium és Horvátország egyenként 5,2 százalékkal. Az EU statisztikai hivatalának adatai arra is rámutatnak, hogy az elmúlt évtized során a legtöbb Uniós országban nőtt azon személyek száma, akiket, bár van munkahelyük, az elszegényedés fenyeget. Az elszegényedési kockázat aránya a legnagyobb mértékben Görögországban csökkent - 3,3 százalékponttal -, illetve Lettországban és Romániában - egyenként 2,4 százalékponttal. Romániában a 2008-ban jegyzett 17,7 százalékról ez a mutató 15,3 százalékra csökkent 2018-ra. Az EU szintjén azonban pont ellenkező volt a tendencia: a 2008-ban jegyzett 8,6 százalékról 9,5 százalékra nőtt 2018-ra a kockázat aránya. Az Eurostat adatsora értelmében ugyanakkor a férfiak esetében az elszegényedési kockázat nagyobb (9,9 százalék), mint a nők esetében (9,1 százalék). Romániában a különbség szembeszökőbb volt 2018-ban: 17,9 százalék a férfiak esetében, illetve 11,4 százalék a nők esetében.

www.kronikaonline.ro