Ma valóban összetörnek néhány szép szobrot, leöntenek festékkel néhány képet, templomokat gyújtanak fel, sokan szabályosan őrjöngenek! De gondoljunk azokra az évekre, mikor a középkori templom szép freskóit lemeszelték, és a szobrokat a főtéren őrjöngő örömmel égették az oltárokkal együtt.... 

Évszázadokig aludtak a képek a mész fogságában és ma újból ragyognak, értéket látnak bennük azok leszármazottai, akik akkor elpusztították azokat! 

Végtelenül szomorú az emberiségnek ez a kilengése, fájdalmas, de mi azért ne veszítsük el a reményt a szívünkből.... Az emberiség is, akárcsak minden ember külön-külön, úton van a semmiből a végtelen felé! Ha botladozva is, de hiszem, hogy előre haladunk, a világunk kibontakozik, szépül, épül, Teremtőnk képére, hasonlatosságára lassan, de biztosan átalakul! 

Reményteli szívvel, 

Csaba t.

14. századi freskókat tártak fel a felvidéki Hárskúton

A magyar kormány finanszírozásával a Rómer Flóris Terv keretében egy kiterjedt krisztológiai ciklus falképeit sikerült feltárni és restaurálni a hárskúti katolikus templomban.

Ez év tavaszán a magyar kormány által finanszírozott Rómer Flóris Terv keretében végzett festőrestaurátori kutatás szenzációs eredményekkel járt a Kassától nyugatra fekvő, Gömör megyei Hárskút római katolikus templomában: Peter Koreň vezetésével egy kiterjedt krisztológiai ciklus falképeit sikerült feltárni és restaurálni. A templomot a 18–19. században többször is átépítették, de az épület megőrizte néhány középkori részletét, például hosszháza befalazott tölcsérbélletes ablakait.

A most feltárt és helyreállított freskókról ez idáig csupán Myskovszky Viktor 1877-ben készült ceruzarajza, továbbá 1882-es akvarellmásolata alapján alkothattunk képet, amelyek mellékleteiben a szerző előbb a 13., majd a 14. századra datálta az emléket.

Okleveles forrás igazolja, hogy Hárskút 1364-től a Bebek család birtokában volt, a templom freskóit pedig minden bizonnyal az ezt követő periódusban festhették.

A krisztológiai jelenetsor két regiszterben jelenik meg: a felső sávban Krisztus gyermekségével, az alsóban szenvedéstörténetével. Előbbi képsorból egy nagyszabású Királyok imádása került elő. Emellett bizonyossá vált, hogy az a jelenet, amelyet Myskovszky akvarellje nyomán Szent Erzsébet fürdeti a leprás beteget ábrázolásnak hittünk, valójában Krisztus fürdetéseként azonosítandó. A Passió-ciklusnak eddig három jelenete látott napvilágot.

Az Utolsó vacsorán Krisztus és Szent János evangélista mellett egyértelműen azonosítható Szent Péter és Szent Tamás alakja. Az Olajfák hegyéről a három alvó apostol: Szent Péter, Szent János és idősebb Szent Jakab, míg a Krisztus Pilátus előtt jelenetéről a római helytartó fejfedős figurája került elő. A Myskovszky készítette dokumentumon Krisztus és a vérfolyásos asszony történetének ábrázolása is helyet kapott, amelynek feltárására azonban még várnunk kell.

További képek a feltárt és restaurált freskókról megtekinthetők a Teleki László Alapítvány honlapján.

A kormány 2015-ben indította el a Rómer Flóris Tervet, hogy hozzájáruljon a külhoni magyar vonatkozású épített kulturális örökség értékeinek feltárásához, megóvásához, kutatásához, dokumentálásához és megismertetéséhez. A terv mindemellett segíti az emlékek méltó állapotban tartását, helyreállítását, konzerválását és restaurálását is. A Rómer Flóris Terv megvalósításáért a Teleki László Alapítvány felel.

Forrás: Teleki László Alapítvány/Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Facebook-oldala 

Fotó: Peter Koreň

Magyar Kurír