Világszerte tízmillió ember hal meg évente rákbetegségek következtében, holott a halálozások akár egyharmada megelőzhető lenne. Ha nem teszünk semmit az elkeserítő statisztikai adatok csökkentéséért, akkor a szakértők szerint 2030-ra már 13 millió daganatos megbetegedés okozta halálesettel kell számolni.

A rák továbbra is a második vezető halálok világszerte. A megbetegedések kezelése jelentős terhet ró a nemzetgazdaságokra, becslések szerint 

AZ ORVOSI ELLÁTÁS ÉVI 1,16 BILLIÓ DOLLÁRBA KERÜL,

ami egy újabb indok, amiért kiemelt hangsúlyt kell kapnia a megelőzésnek és a felvilágosításnak.

Mi a helyzet Magyarországon?

Az Eurostat friss összesítése nemcsak a prevenció hiányáról és az egészségtelen életmódunkról árulkodik. Azt is megmutatja, hogy a magyar egészségügy mennyire nem tudja meggyógyítani a kezelhető betegeket sem.

Magyarország élen jár a rák okozta halálesetek számában, melyek közül a tüdőrák a leggyakrabban előforduló daganatos megbetegedés. Hazánkban százezer lakosra 89,2 tüdőrák-eredetű halálozás jut, ami

A LEGMAGASABB ARÁNY AZ UNIÓS TAGÁLLAMOK KÖZÖTT.

Ez világviszonylatban is így van: az összes diagnosztizált rákbetegség 11,6 százaléka tüdőrák, ami egyben a legtöbb haláleset okozója is az ilyen típusú megbetegedések között. A tüdőrák gyakorisága a kor előrehaladtával nő, azonban az újonnan diagnosztizált esetek és az elhunytak körülbelül harmada 65 évesnél fiatalabb. 

A legkézenfekvőbb megoldás a megelőzés

A daganatos megbetegedések egyharmada életvitelből eredő kockázati tényezők miatt alakul ki, ezek egyike a rendszeres dohányzás, ami a tüdőrákos elhalálozások 80 százalékának okozója . A dohánytermékekben található karcinogén anyagok és kemikáliák, a tüdőn keresztül a véráramba kerülnek, ahonnan mindenhova eljutnak a szervezetben, ezért nemcsak a légzőszervekben okozhatnak daganatos elváltozást, de egyéb szerveket is megbetegíthetnek.

Nagy problémát jelent a passzív dohányzás is, mivel a passzív dohányosok tüdejébe szinte ugyanannyi káros anyag juthat be a dohányfüsttel, mint az aktív dohányosokéba. Nézzünk néhány példát:

Otthon egy nap alatt egy doboz cigarettát elszívó dohányos mellett olyan, mintha a nemdohányos is legalább három szál cigarettát szívna el.

Ha egy parkban néhány órát eltöltünk egy dohányzó mellett, az olyan, mintha mi is elszívnánk egy szál cigarettát.

Ha az autóban felhúzott ablak mellett dohányzik valaki, az egy óra alatt olyan hatású, mintha három szál cigarettát szívna el a nemdohányzó utas is.

Nagy figyelmet kell fordítani az egészen fiatalok dohányzással kapcsolatos egészségtudatos nevelésére is. A WHO adatai szerint

A 15 ÉVES KOROSZTÁLY ESETÉBEN A LÁNYOK 21 SZÁZALÉKA, A FIÚKNAK PEDIG 20 SZÁZALÉKA DOHÁNYZIK HETENTE LEGALÁBB EGY ALKALOMMAL.

A teljes magyar felnőtt lakosság 26 százaléka, vagyis, több mint 2 millióan tekinthetőek rendszeres dohányosnak az OECD 2015-ös adatai szerint.

A korai felismerés szerepe

Halálozási arányuk hétszer magasabb, mint egy egészséges embereké.

A tüdőrák lassan alakul ki és kezdetben nem jár tünetekkel, sőt fájdalommal sem, mivel a tüdőben kevés fájdalomérző receptor található. A jellegzetes tünetek megjelenésekor a legfontosabb teendő az orvos felkeresése. Ilyen tünetek lehetnek például a köhögés vagy annak megváltozása, mert ilyenkor a növekvő daganat irritálja a környezetét. További tünet lehet a véres köpet, a tartósan fennálló, kellemetlen mellkasi fájdalom vagy a légszomj, általános gyengeség, rekedtség. De a gyakran visszatérő és nehezen gyógyuló tüdőgyulladás is lehet a tüdőrák tünete, mivel a növekvő daganat hörgőszűkületet, ennek következtében pedig gyulladást okoz.

A korai felismerés esélye növelhető a rendszeres szűréssel, hiszen a vizsgálatok a rákmegelőző állapot megállapítására is alkalmasak lehetnek. Sajnos azonban a betegek nagy része csak a tünetek megjelenését követően – sok esetben jóval azután – fordul orvoshoz.

Örvendetes azonban, hogy Magyarországon is elindult a HUNCHEST2 szűrőprogram, az ötven évesnél idősebb dohányzó, vagy korábban dohányzó férfiak és nők CT-vizsgálattal végzett ingyenes szűrése, amelynek célja a tüdőrák korai felismerése, ugyanis 

AZ ESETEK NAGY RÉSZÉBEN CSAK ELŐREHALADOTT, MÁR NEM MŰTHETŐ STÁDIUMBAN FEDEZIK FEL A BETEGSÉGET.

A korai felismerés és a személyre szabott kezelés mielőbbi elkezdése növeli a daganatos megbetegedések túlélésének esélyét: a műtétek, a modern kezelések és gyógyszerek jelentősen javíthatják a beteg életkilátásait.

www.index.hu