Érdemes elolvasni és elgondolkodni Umberto Eco gondolatain, miközben olyan emberek szónokolnak körülöttünk, akik eddig még sehol sem állták meg becsülettel a helyüket!

Tisztelettel,

Csaba t. 

Umberto Eco olasz írót, a modern európai kultúra nagy irodalmárát és tréfamesterét idézik a napokban az erdélyi nyilvánosságban, aki ezt mondta volt: 

„A közösségi hálózatok ostobák egész légióinak biztosítanak megszólalási lehetőséget, akik azelőtt csak a bárban beszélhettek, egy pohár bor mellett, nem okozva kárt a közösségnek. Azonnal letorkolták őket, míg most ugyanúgy véleményt mondhatnak, mint egy Nobel-díjas. Ez az ostobák inváziója. 

A tévé a falu hülyéjét tolta előtérbe, akivel szemben a néző magasabb rendűnek képzelte magát. Az internetben az a drámai, hogy az igazság birtokosaként tolta előtérbe a falu hülyéjét." 

Mondhatnánk: Eco megint fején találta a szöget. A dolog egyetlen szépséghibája, hogy ezt nem most nyilatkozta, hanem még 2015 nyarán, miután a torinói egyetemen átvette a neki odaítélt díszdoktori címet. 

Mi több, Eco már a múlt évezred végén figyelmeztetett, hogy a bulvárnyilvánosság és az információs káosz sugallta demokrácia kikezdi előbb-utóbb magát a demokráciát.

Az internet biztosította digitális kép- és hangzavarról már nagyjából húsz éve folyik a vita. 1996-ban Alberto Abruzzese professzor  azt jósolta, hogy az internet az „analfabétákat” fogja előtérbe juttatni, akik tömeges méretekben megjelenhetnek majd a közbeszédben. És az „analfabéták” alatt természetesen nem az írni-olvasni nem tudó embereket értette, hanem a hiányos képzettségűeket, akiknek az internet megjelenéséig nem volt szokásuk olvasni és főleg írni. 

Stefan Collini cambridge-i professzor szintén megjegyezte, hogy a média által uralt korszakban egy értelmiségi véleménye ugyanannyit ér, mint egy tévéműsor cellerjéé. Jürgen Habermas azt írta, hogy az internet „korlátlan hozzáférést ajándékoz nekünk a rosszul szerkesztett cikkekhez”. 

Andrew Keen sikeres Silicium-völgyi, aki a vállalkozói dicsőség és az értelmiségi csalódottság csúcsán vonult vissza, megjelentetett egy könyvet, mely már a címében azt hirdeti, hogy az internet „megöli a kultúrát” (The Cult of the Amateur: How Today’s Internet is Killing Our Culture), mert – többek között – az online környezetben „egy bölcs szava ugyanannyi pénzt ér, mint egy idióta hebegése. Ezen az egalitarista területen akármelyik értelmiségi, lett légyen szó George Bernard Shawról, Ralph Waldo Emersonról, vagy akár magáról Jürgen Habermasról, csak egy újabb hang az általános kakofóniában”. És sok más hasonló példa van, melyekben ugyanezek a kifejezések szerepelnek („ostobák”, „idióták”, „felületesek” stb.), amikor azokról van szó, akik a produktumaikkal elárasztják az internetet és a közösségi hálózatokat.

Tehát jó két évtizede tart ez a lejtmenet, s nem látni még a vége elejét sem...