Ki kellene találni, hogy a gazdagok a pénzüket mi másban kamatoztathatnák jobban mint a fegyvergyártásban, mert amíg az a legjobb üzlet, addig a pénz áramlani fog ezekbe a gyárakba!
Március 23-án, kedden a Vatikán Covid-19-bizottsága a nukleáris leszerelés és a vallásközi párbeszéd kérdéseiről tartott webináriumot (webkonferenciát) magas rangú vatikáni tisztségviselők és nemzetközi szervezetek vezetőinek részvételével.
A háromórás webinárium házigazdája és szervezője a Covid-19-bizottságot is magában foglaló Átfogó Emberi Fejlődés Előmozdításának Dikasztériuma és a SCRAP (Strategic Concept for the Removal of Arms and Proliferation) nevű szervezet, valamint a londoni SOAS (School of Oriental and African Studies) egyetem volt.
Az esemény három egységből állt, magas rangú vatikáni tisztségviselők – köztük öt bíboros – és nemzetközi szervezetek vezetőinek részvételével.
Peter Turkson bíboros, a házigazda dikasztérium prefektusa már az eseményt megnyitó szavaival arra szólította fel az országok vezetőit, hogy fordítsanak forrásokat a globális problémákra is, amelyek az emberiséget sújtják, többek között az éhínség enyhítésére, illetve azok megsegítésére, akik a világjárvány következtében elvesztették megélhetési forrásaikat.
Az első előadást Pietro Parolin bíboros államtitkár tartotta, aki hangsúlyozta, az átfogó biztonság előmozdítása azt jelenti, hogy a gyűlölet eszközeit a béke eszközeivé alakítjuk. Elutasítjuk az egyre növekvő számú fegyvert, és a közjó, a szegénység enyhítése érdekében cselekszünk.
Szolidaritás, igazságosság, átfogó emberi fejlődés, az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása, a teremtett világ tisztelete – mindez szükséges a biztonsághoz.
A világ egyidejűleg több, egymással összefüggő súlyos humanitárius krízist él át a különböző régiókban, köztük élelmezési, egészségügyi, mentális és gazdasági kríziseket. Nem tudjuk egyedül megoldani ezeket a problémákat
– mondta a bíboros, és arra intette az államokat, hogy fegyverek helyett inkább az egészségügybe, a társadalmi egyenlőségbe és a szegénység elleni harcba fektessenek.
Parolin bíboros utalt Ferenc pápa iraki úton elhangzott szavaira:
„A mi feladatunk, hogy határozottan sürgessük a nemzetek vezetőit, hogy a fegyverek növekvő terjedése adja át helyét az élelmiszer-szétosztásnak az összes ember között. A mi feladatunk, hogy elhallgattassuk a kölcsönös vádakat, és így hangot adjunk a bolygónkon élő elnyomottak és eldobottak kiáltásának: nagyon sok ember nélkülözi a kenyeret, az orvosságot, az oktatást, a jogokat és a méltóságot! A mi feladatunk, hogy rávilágítsunk a pénz körüli gyanús műveletekre, és erőteljesen követeljük, hogy a pénz ne mindig és ne csak kevesek féktelen jómódját növelje. A mi feladatunk, hogy óvjuk közös otthonunkat a ragadozó szándékoktól.”
(Ferenc pápa, vallásközi találkozó az iraki Urban)
Pietro Parolin idézte a pápa gyakran emlegetett mondását, mely szerint „soha nem ugyanúgy kerülünk ki egy válságból, mint ahogy belekerültünk”.
Az első panelben tartott előadást Dan Plesch (SOAS), aki kiemelte:
a fegyverkezésre fordított pénz feléből lehetne az adókat csökkenteni, általánossá lehetne tenni az egészségügyi ellátást, és csökkenteni lehetne a szén-dioxid-kibocsátást – és ezzel együtt egy csomó háborút kiváltó októl is megszabadulnánk.
A Vatikán részéről felszólalt Ivan Jurkovič érsek, a Szentszék ENSZ-képviselője is, valamint Kurt Koch bíboros, a Keresztény Egység Előmozdításának Pápai Tanácsa elnöke; Miguel Ayuso Guixot bíboros, a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsa elnöke és Silvano Tomasi bíboros a Máltai Lovagrend képviseletében.
A harmadik panel témája a vallási szervezetek szerepe volt a leszerelés és az átfogó fejlődés területén.
Kurt Koch bíboros elmondta, a közös, ökumenikus fellépés a közös cél: a leszerelés érdekében egyesíti a keresztényeket.
A bíboros rámutatott, a keresztények egysége nemcsak az egyházat gyógyítja, hanem az egész világot, illetve a béke előmozdításával a keresztény egység erősödik.
Amikor a kormányzatok az adókból befolyó bevételeiket nukleáris fegyverekre költik, akkor kevesebbet költenek az egészségügyre és a szociális területekre – mutatott rá Olamide Samuel (SOAS), akinek a munkacsoportja statisztikai modellekkel is alátámasztotta ezeket a folyamatokat.
Nem tudjuk elhallgattatni a fegyvereket, amíg hallgatunk a fegyverekről” – tette hozzá Olamide Samuel.
Miguel Ayuso Guixot kiemelte, azért is alapvető a vallások szerepe a leszerelésben, mert a vallás az emberiség szívét érinti meg”.
Igazságos struktúrákat csak akkor lehet kialakítani, ha dialógusba lépünk, és „letesszük a fegyvereket” a másokkal való kapcsolatainkban.
Ki kellene találni, hogy a gazdagok a pénzüket mi másban kamatoztathatnák jobban mint a fegyvergyártásban, mert amíg az a legjobb üzlet, addig a pénz áramlani fog ezekbe a gyárakba! 