Ma hajnalban, hosszú betegeskedés után, életének 86. évében elhunyt Törőcsik Mari, a Nemzet Színésze és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, háromszoros Kossuth-, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színművésznő, érdemes és kiváló művész.

A Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

 

1935-ben a Heves megyei Pély községben született Törőcsik Marián néven, katolikus család öt gyermeke közül másodikként. (Egy forrás szerint a különleges keresztnév úgy született, hogy a jegyző a bediktált Mariann nevet tévedésből Mariánnak írta be.) Szülei pedagógusok, édesapja iskolaigazgató volt Pélyen.

Apja, Törőcsik Joachim parasztcsaládba született, ám jó tanulmányi előmenetelének köszönhetően tanári pályát választhatott. Két leánya már megvolt, amikor a második világháborúban behívták katonának, a keleti fronton harcolt, majd hadifogságba esett. Falujában már lemondtak róla, de családja sokat imádkozott hazatéréséért. Végül 1946-ban tért haza a szovjet pokolból. Az új hatalom fasisztaként kezelte, ávósok zaklatták, kifosztották, majd igazgatói állásából is eltávolították.

Anyja, Rusz Júlia Hevesvezekényben született. A sokat olvasó, vallásos falusi tanítónőt felnőttként is sokan Jucóka néninek szólítottak a faluban.

A kis Törőcsik Mariann 15 éves koráig Pélyen nevelkedett. „Az én gyerekkorom szebb volt, mint szép: gyönyörű volt.” – emlékezett idős korában. Legemlékezetesebb élményei az óriási kertben elköltött uzsonnák, mezítlábas fáramászás, téli lovas szánkázások, édesanyja különleges kalapjai és cipői voltak. „Állítom, hogy a megye legelegánsabb asszonya az én anyám volt. A divat sosem érdekelt, de a cipőket és a kalapokat miatta szeretem.” A háború idején, kisgyermekként, a lábát kis híján eltalálta egy lövedék, amikor a bunkerből előbújva megcsodálta a Pély felett elszálló repülőgépeket. 6 éves korától járt iskolába. Nagyapja kis mozit üzemeltetett Pélyen, ahol Mariann sok filmet nézett, gyermeki ábrándjaként híres színésznő akart lenni. 11 éves volt, amikor apja visszatért a hadifogságból. Középiskolában – anyja és nővére példáját követve –  Egerben a Szent Orsolya-rend iskolájában és az angolkisasszonyok bentlakásos intézetében tanult, a Sancta Maria Általános Iskola és Leánygimnáziumban. Az államosításkor, az apácarendek feloszlatásakor iskolája megszűnt. Tanulmányai folytatására a békéstarhosi zenei gimnáziumba jelentkezett, előfelvételt nyert, de végül inkább a budapesti Alkotmány utcai közgazdasági gimnáziumba iratkozott be. Országos gépíróbajnoki címet nyert, majd jelesre érettségizett.

Az Édes Anna című filmben (1958)

1954 és 1958 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola növendéke volt, tanulmányait operett szakon kezdte. A születésekor kapott Törőcsik Marián helyett a Törőcsik Mariann nevet használta, de Fábri Zoltán kérése után, Krencsey Marianne javaslatára „Mari” lett, hogy a nézők könnyebben megjegyezzék a nevét és hogy ne keverjék őket össze. (Krencseyvel 1957-től kezdve több filmben játszottak együtt). Más forrás szerint a „Mari” művésznevet Hegyi Barnabás, a Körhinta operatőre javasolta, Jászai Marira hivatkozva. 1958 és 1979 között a budapesti Nemzeti Színházban játszott. Színházi kiugrására 1968-ig kellett várni. Ekkor mutatta be a Katona József Színház (akkor a Nemzeti kamaraszínháza) Zorin Varsói melódia című darabját. A kétszemélyes játékot Iglódi István rendezte, a játszótárs Sztankay István volt. Igazi színházi revelációt jelentett mind a „nagyérdemű", mind a szakma körében.

1976-ban a Déryné hol van? című filmben nyújtott alakításáért elnyerte a legjobb színésznőnek járó díjat a Cannes-i fesztiválon. A film hazánkban nem lett sikeres, az Amerikai Egyesült Államokban, Olaszországban és Franciaországban viszont „Mrs. Dery Where Are You?" címmel vetítették a mozik, és „Mari Törőcsik"-ként még ma is emlékeznek rá. A filmet a 2013 decemberében elhunyt férje, Maár Gyula rendezte.

1979–80-ban ő volt a győri Kisfaludy Színház (jelenlegi nevén Győri Nemzeti Színház) művészeti vezetője. Ezután 1980 és 1990 között a Mafilm színtársulatának, 1990 és 1993 között a szolnoki Szigligeti Színháznak volt a tagja. A Művész Színház után 1993–94-ben ő volt a Thália Színház igazgatója. Több alkalommal vendégszerepelt a budapesti Katona József Színházban.

1989 és 1992 között a Magyar Színészkamara elnöke volt. 1989–1994 között az Aase-díj kuratóriumának tagja. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán docensként tanított. 2002 óta újra a Nemzeti Színház tagja.

Első házassága adminisztratív funkciójú volt, mindössze három hétig tartott. Második férje Bodrogi Gyula (1956–1964 között), akivel 1956. december 7-én Budapesten, a VIII. kerületben kötött házasságot, harmadik férje Maár Gyula rendező (1972–2013 között).[19] Maár Gyulával közös gyermeke az 1973-ban született Teréz. „Olyan érzése van az embernek, hogy Mari kivett egy szabadnapot, hogy megszülje Terézt… De nem így van! Teréz 1973. március 20-án született. Előző évben, ahogy mondja, A Szecsuánit játszottam, amiben dobogóról le, dobogóra fel rohangáltam. Akkor azt mondtam, ötödik hónaposan ezt már nem csinálhatom. Pontosan emlékszem, 1972. október 30-án játszottam utoljára. […] Aztán 1973-ban megszületett Teréz, és ősszel már játszottam.”[20]

Az 1970-es években egy vietnámi kisfiút fogadtak örökbe, és neveltek. A Son névre hallgató fiú később visszatért Vietnámba.

Három évig élt együtt Tordy Géza színművésszel is (1964–1967). Később egy évig élt együtt Iglódi István színész-rendezővel is, kapcsolatukat nem vállalták nyilvánosan.

Stekovics Gáspár felvételén

2008. október 14-én délelőtt egy kórházi rutinvizsgálat közben összeomlott a vérkeringése, szíve pedig megállt, kómába esett. Sikerült újraindítani a szívműködését, és mélykómában altatni. Azonnal átszállították a Kútvölgyi Úti Oktatókórházba, ahol dr. Iványi docens vezetésével napokig küzdöttek az életéért. Gépek segítették szervezetének működését. A szinte általános orvosi vélemény ellenére, csodával határos módon tudata, emlékezőképessége, mozgásképessége visszatért. Emberfeletti akarat- és életerővel gyógyulni kezdett. A 2009-es Filmszemle megnyitóján mondta: „Nagyon messziről jövök. De visszajöttem!” Az eset után leküzdötte erős függőségét, a dohányzást.

2011-ben róla nevezték el Nagytálya település faluházát. Ugyanebben az évben megjelent az elsőfokon súlyos testi sértést okozó, ittas állapotban elkövetett járművezetés bűntettében elítélt Stohl András közlekedési ügyében indult büntetőtárgyaláson és Alföldi Róbert, Bodrogi Gyula, Garas Dezső, Kern András, Kulka János és Sváby András társaságában tüntetőleg állt ki a műsorvezető mellett.

2016-tól a Jóra Való Törekvés Alapítvány fővédnöke és társelnöke Kellár F. János Immánuellel.

2017 év elejétől egy éven keresztül a szombathelyi Markusovszky kórházban kezelték, legyengült egészségi állapota miatt. 2018 januárjában térhetett haza velemi otthonába.

Évtizedek óta a Vas megyei Velem lakója, ahol 1973-ban járt először. 2018-ban a település díszpolgára lett.

2020-ban arról nyilatkozott, hogy nem lép többet színpadra. 2021 márciusában ismét beszállították a szombathelyi kórházba, ahol tüdőgyulladással kezelték hetekig. Bár állapota javulást mutatott, 2021. április 16-a hajnalán elhunyt.

Wikipédia