A pápa nyitotta meg a demográfiai válságról szóló római konferenciát
Május 14-én tartották az olasz és a nemzetközi demográfiai válságról szóló tanácskozást a Vatikán közelében található Auditorium Conciliazionéban. A Családegyesületek Fóruma által szervezett tanácskozáson a nyitóbeszédet Ferenc pápa mondta.
Ferenc pápát Mario Draghi olasz miniszterelnök fogadta a konferencián. A Családegyesületek Fóruma által szervezett program célja az olaszországi demográfiai válság feltárása volt, amit a Covid-19-járvány, amely a családok körében a szegénység növekedését eredményezte, még inkább sürgetővé tett. A találkozón szakértők és magas szintű olasz tisztviselők gyűltek össze. Beszédében Ferenc pápa üdvözölte a kezdeményezést, hangsúlyozva, hogy elengedhetetlen Olaszország újbóli fellendítése, mely folyamatot „az élet és az ember támogatásával kell kezdeni”.
Az ország demográfiai helyzetével kapcsolatban bizonyos összefüggésekre rávilágítva Ferenc pápa megjegyezte, hogy az adatok szerint „a fiatalok többsége szeretne gyermeket vállalni, de életük álma összeütközésbe kerül a még mindig hideg és sötét demográfiai téllel: a fiataloknak csak a fele gondolja úgy, hogy élete során két gyermeket is vállalhat”. A pápa rámutatott, hogy Európában Olaszországban a legalacsonyabb a születési arány, emiatt egy öreg országgá vált. 2020-ban volt Olaszországban a legalacsonyabb a születési arány a nemzeti egység létrejötte óta, nem a Covid-19-járvány miatt, hanem a folyamatos, egyre romló tendencia miatt.
Az olasz miniszterelnök is kiemelte beszédében a születési arány fontosságát, mint „a jelenlegi időszak legkritikusabb vonatkozási pontját”, mert „a családok nem Olaszország összekötő szövetei, hanem maguk a családok jelentik Olaszországot”.
A helyzet orvoslására Ferenc pápa javasolta a családok kiemelt támogatását, különösen azoknak a fiatal családoknak a segítését, akiket olyan gondok sújtanak, amelyek megbéníthatják életterveiket; akiknek a munka bizonytalansága vagy a gyermeknevelés magas költségei gondot jelentenek. A pápa sajnálatának adott hangot a dolgozó nők nehéz helyzete miatt is, akiket „lebeszélnek a gyermekvállalásról”, vagy akiknek el kell rejteniük domborodó hasukat a munkahelyükön. „A társadalomnak kellene emiatt szégyenkeznie, nem a nőknek – jelentette ki a pápa. – Mert
az a társadalom, amely nem fogadja be az életet, megszűnik létezni.
A gyermekek jelentik azt a reményt, amely egy nép újjászületését jelzi!”
A pápa ugyanakkor elismeréssel szólt arról a törvényről, amely támogatást nyújt minden megszületett gyermek után, hozzátéve, hogy ez nagyban hozzájárul a családok konkrét szükségleteinek kielégítéséhez, és elindítja azokat a társadalmi reformokat, amelyek a gyermekeket és a családokat helyezik a középpontba. „Ha most nem a családokat állítják a középpontba, akkor nincs jövő; de ha a családok újra fellendülnek, akkor minden újraindul” – mutatott rá Ferenc pápa.
A pápa ezután három fogalmat járt körbe, amelyek hasznosak lehetnek a demográfiai télből kivezető úton. Az első az ajándék fogalma volt.
Az élet az első ajándék, amelyet mindenki megkapott. Senki sem adhatja azt önmagának. Tehát mindent megelőzően létezik ez az ajándék”
– hangsúlyozta a pápa. Hozzátette, arra kaptunk meghívást, hogy tovább adjuk ezt az ajándékot. A gyermek a legnagyobb ajándék mindenki számára, tehát az első helyre kell, hogy kerüljön az életünkben. A pápa aláhúzta, hogy a születések csökkenő hiánya, amely az elöregedő népességhez vezet, rámutat arra a társadalmi tendenciára, hogy „minden rólunk szól, hogy csak az egyéni érdekeink számítanak”. Megjegyezte, hogy ez inkább a gazdagabb, fogyasztói társadalmakra jellemző, amelyekben nagyobb közömbösség és kevesebb szolidaritás tapasztalható. Ferenc pápa arra szólított fel mindenkit, hogy segítsünk egymásnak újra felfedezni az adás bátorságát és a bátorságot ahhoz, hogy az életet válasszuk, mert ez kreatív erő, mely nem a már létezőt halmozza fel, hanem megnyílik az újdonságok felé.
A második fogalom a fenntarthatóság volt. A pápa megjegyezte, hogy a gazdasági, technológiai és környezeti fenntarthatóság mellett figyelembe kell vennünk a generációk fenntarthatóságát is.
Nem leszünk képesek fenntartani a termelést és védeni a környezetet, ha nem figyelünk a családokra és a gyermekekre. A fenntartható növekedés ebből származik”
– húzta alá a pápa. Emlékeztetett arra, hogy a múltban az Európát pusztító háborúk után az újjáépítés idején „nem volt újrakezdés a születésszám robbanása nélkül, anélkül, hogy a társadalom ne vetette volna bizalmát és reményét a fiatalabb nemzedékekbe”. Hasonlóképpen ma is, amikor szintén újrakezdési helyzetben vagyunk, ami bár, de tele van várakozásokkal. Ezért nem követhetjük a rövidlátó növekedési modelleket, mivel a születési ráta és a világjárvány változtatásra és a felelősségvállalásra szólít bennünket.
Ferenc pápa hangsúlyozta az iskolák szerepét, a családok elsődleges szerepe mellett. Az iskola a találkozás és az emberi növekedés kiváltságos helye kell legyen. Az iskolában nem csak osztályzatokon keresztül érlelődik az ember, hanem azon a személyek révén is, akikkel ott találkozik. A pápa hangsúlyozta a pozitív példaképek fontosságát, „akik egyaránt formálják a szívet és az elmét”. Ezek különösen azoknak a fiataloknak fontosak, akik nagyrészt a szórakozás és a sport világával találkoznak, és akik „olyan példákat látnak a médiában, akiknek csak az a fontos, hogy mindig szépnek, fiatalnak és fittnek tűnjenek”. A fiatalok akkor válnak éretté, ha azokhoz vonzódnak, akiknek van bátorságuk nagy álmokat követni, másokért feláldozni önmagukat, jót tenni a világnak, amelyben élünk – mutatott rá a pápa.
A pápa által körüljár harmadik fogalom a szolidaritás volt.
Olyan „strukturális szolidaritásra” szólított fel, amely stabilitást ad a családokat támogató és a születési arányt növelő struktúráknak, amelyekhez olyan politikára, közgazdaságtanra, információkra és kultúrára van szükség, amely bátran elősegíti a gyermekvállalást.
Ebben a kérdésben Ferenc pápa kijelentette, hogy hosszú távú és előremutató családpolitikára van szükség, ami nem az azonnali konszenzus keresésen alapszik, hanem a közjó hosszú távú növekedésén. Hozzátette, hogy sürgősen biztosítani kell a fiatalok számára a kellően stabil foglalkoztatás és az otthonteremtés biztonságát, és arra kell ösztönözni őket, hogy ne hagyják el országukat.
A pápa kijelentette, hogy a szolidaritást az információszolgáltatásban is kifejezésre kell juttatni, különösen ma, amikor divatos az torzítások és az erős kifejezések használata. „A tájékoztatással történő nevelés kritériuma ne a közönség mérete, az ellentmondás, hanem az emberi növekedés legyen” – kérte a pápa. Azt is hozzátette, „családméretű információkra van szükségünk”, vagyis hogy az emberek tisztelettel és finoman beszéljenek másokról, mintha a másik a rokonuk lenne. És ez napvilágra hozza a közjót károsító érdekeket és terveket, a pénz körül forgó manővereket is, amelyek feláldozzák a családokat és az egyéneket.
Beszéde végén Ferenc pápa köszönetet mondott a konferencia szervezőinek és mindazoknak, akik hisznek az emberi életben és a jövőben. „Néha úgy érzitek majd magatokat, mintha a pusztába kiáltanátok, vagy szélmalmok ellen harcolnátok – jegyezte meg a pápa. – De akkor is haladjatok előre, ne adjátok fel, mert szép dolog álmodni a jóról és építeni a jövőt. És gyermekek születése nélkül nincs jövő.”