Két éve hallottam először ezt az éneket, de most is megragad belőle egy-egy sor. Lackfi János zseniálisan újraszövegezett több népdalt, melyeket lánya, Johanna énekel. Gyönyörű a megvalósítás, de már az alapötlet is zseniális: zsoltárokat írni a magyar népdalokra.

A Szent nevedet hirdetem című zsoltárból való ez az idézet, amely a címben is szerepel: Gyújtsd ki bennem tüzedet, legyek égő üzenet! (A szöveg a Bonchidai menyecskék dallamára íródott.) Engem most különösen is megragadott ez a mondat. Ahogy mostanában több blogomban is írtam, rendkívül hálás vagyok azért a sok áldásért, melyekben mostanában részem van. Ugyanakkor azt is érzem, hogy ebbe nem ülhetek bele, nem választhatom a boldog semmittevést. Életünkkel állandóan példák vagyunk és az a cél, hogy jó példák legyünk.

Boldog emberként könnyű tanúságot tenni Isten mellett, de közben könnyen elbizakodottá is válhatunk. Fontos, hogy megőrizzük azt a tüzet, amelyet Isten Lelke gyújt bennünk és az által adjuk át az evangéliumot a világnak. Sem örömünkben, sem bánatunkban nem teszünk jót, ha pusztán emberi okosságunkkal szólunk és igyekszünk Istenre terelni a figyelmet. Szükségünk van az Ő tüzére, amely fűt bennünket belülről, amellyel élő üzenetté válhatunk.

Kép:  Lawrence Weslowski Jr | Dreamstime.com

www.777blog.hu