Erdélyi körúton mutatják be az érdeklődőknek a Rómer Flóris Terv keretében felújított Kárpát-medencei műemlékeket. A kiállítás most a ferencesek kolozsvári kolostorában, annak gyönyörű refektóriumában látható, jövő héten folytatja útját és Marosvásárhelyen látogathatják az érdeklődők.

A Teleki László Alapítvány és a Magyarság Háza közös rendezésében 2018-ban bemutatott Ideje az építésnek… Megújuló műemlékek a Kárpát-medencében című vándorkiállítás a Magyarország jelenlegi határain túli magyar vonatkozású történelmi épületek megóvásának előmozdítására a Magyar Kormány által 2015-ben indított Rómer Flóris Terv keretében nyújtott támogatások eredményeit mutatja be.

A vándorkiállítás az eredményeket, az újjáépítések folyamatait, az építészeti és a restaurátori beavatkozások módszereit tárja a látogatók elé. A ferences kolostor szintén e terv keretében gyönyörűen felújított refektóriumában elsősorban pannókon láthatóak az újjáépített templom- és kolostorhomlokzatok, feltárt freskók, restaurált képek.

Az erdélyi katolikus helyszínek közt, amelyek a kiállítás anyagában is megjelennek, ott van a marosvásárhelyi 18. századi minorita templom és kolostor helyreállítása, a marosillyei Sarlós Boldogasszony római katolikus plébániatemplom tetőzetének felújítása, a szászsebesi templom restaurálása és nem utolsó sorban a gyulafehérvári székesegyház, ahonnan a déli főkapu, a fejedelmi kapu restaurálás előtti és utáni képe alapján jól látható a befektetett munka volumene.

A kiállítás a pandémia miatt nem tudta útját folytatni, de most megkezdte erdélyi körútját, amelynek első helyszíne Kolozsvár, a ferences kolostor. Ennek refektóriumában szeptember 14-én nyílt a kiállítás. Orbán Szabolcs ofm házfőnök köszöntője után Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója mondott beszédet, majd a tárlatot Deák Ildikó művészettörténész, a kiállítás kurátora mutatta be. A kiállítás ezen a helyszínen október 17-ig látogatható.

A tárlat keretei nem tették lehetővé a támogatásban részesült mintegy 120 helyszín teljes spektrumának felvonultatását, de átfogó keresztmetszetet nyújt a támogatott beavatkozásokról és a megújult helyszínekről.

A tablók egy csoportja azokat a munkálatokat mutatja be, amelyek elvégzése a leggyakrabban vált szükségessé. Ezek a sajátos műemlékvédelmi szempontok szerint végzett beavatkozások biztosítják, hogy a kiemelkedő jelentőségű történelmi épületek továbbra is fennmaradhassanak, megőrzött korai részleteik eredeti értékei ne sérüljenek. Egy másik csoport válogatást nyújt azon helyszínek közül, amelyek a több szakaszban nyújtott támogatás révén teljeskörűen megújulhattak. A többség középkori eredetű egyházi épület.

A kiállítás érdekessége, hogy egy interaktív foglalkoztató tér is tartozik hozzá, ahol a látogató, nemcsak gyermek, hanem akár felnőtt is, belekóstolhat néhány, a restauráláshoz kapcsolódó munkafolyamatba: lehet virtuálisan leomlott toronysisakokat felépíteni, színes kazettákat kirakni, az eredeti alapján kazettát színezni. Lehet falképet kutatni, restaurálni a műemlékvédelmi szempontoknak megfelelő vonalkázás és pontozás technikájával. És lehet régészkedni: keresni, megtalálni, azonosítani a földből előkerülő tárgyakat, töredékeket.

Forgatható hengerek segítségével felújított vagy felújításra szoruló falképsorozatokat rakhatnak ki az érdeklődők, és egy, a 18. században népszerű háromdimenziós látványt nyújtó eszköz, a Guckkasten segítségével betekinthetnek néhány látványos templombelsőbe.

A Guckkastenbe tekintve…

A kiállítás része több eredeti tárgy, kordokumentum, műtárgymásolat, hang- és filmfelvétel is.

Az érdeklődő látogató nemcsak vizuális élményekkel marad, nemcsak információkat olvas a pannókhoz, kiállított tárgyakhoz fűzött magyarázatokon, hanem a tevékeny részvétel által tartósabban emlékszik majd a látottakra.

A kiállításhoz tartozó katalógusban a szervezők így írnak: “A templomok egymásra épülő rétegei pontos lenyomatai a közösségeket ért veszedelmeknek, hanyatlásnak, megerősödésnek vagy újjáéledésnek. A falak máig tükrözik az építtetők hitvilágát, anyagi erejét, és őrzik az építőmesterek mesterségbeli tudásának, felkészültségének nyomait. Az épületek megformálásából, a falakat áttörő nyílászárók kiképzéséből, a hosszú évszázadok viszontagságai ellenére jelenleg is látható faragványokból, falképekből ma is kiolvasható az a kapcsolatrendszer, amely ezeket a közösségeket összekötötte a szűkebb vagy tágabb környezetükkel, olykor egészen távoli országokkal. Nem képeztek kivételt ez alól a legkisebb települések sem. Erről tanúskodnak a legkevésbé tehetős, kis lélekszámú egyházközségek jelentéktelennek tűnő kis templomai, amelyek a legváltozatlanabb formában őrizték meg eredeti kialakításukat, részleteiket. Ezek az épületek máig elvitathatatlan bizonyítékai építtetőik nyelvének, hitének, valamint nyugati kereszténységhez tartozásának.”

A Teleki László Alapítvány lebonyolításában megvalósuló, a magyar vonatkozású kulturális örökség megóvására és megismertetésére irányuló több éves program, támogatási rendszer keretében mintegy 300 műemléken történtek részleges, mintegy 30 műemléken teljes körű helyreállítási munkálatok. A Rómer Flóris Terv 2016-ban 200, 2017-ben és 2018-ban 250 millió forinttal gazdálkodhatott, keretében 2018-ig mintegy 127 objektumon kezdődtek kutatási, dokumentálási, helyreállítási és restaurátori munkálatok, és 10 műemlék teljeskörű helyreállítása fejeződött be.

Fotók: Bodó Márta

www.romkat.ro