Január 23-án a Szentatya a szentírásolvasás, a Szentlélek által felkent prédikátorok és a szíveket felrázó igehirdetések fontosságáról beszélt a déli Úrangyala közös elimádkozásakor, az Ukrajna békéjét fenyegető növekvő feszültségek miatt pedig imanapot hirdetett január 26-ra.

Ferenc pápa teljes beszédének fordítását közreadjuk.

Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

A mai liturgia evangéliumában azt látjuk, hogy Jézus megkezdi prédikáló tevékenységét (vö. Lk 4,14–21): ez Jézus első beszéde. Názáretbe megy, ahol felnőtt, és részt vesz a zsinagógában tartott imán. Feláll, hogy felolvasson, és Izajás próféta tekercsében a Messiásról szóló részt találja, aki a szegények és elnyomottak számára a vigasztalás és felszabadítás üzenetét hirdeti (vö. Iz 61,1–2). A felolvasás után „mindenkinek a szeme rászegeződött” (Lk 4,20). És Jézus így kezdi: „Ma beteljesedett ez az Írás" (Lk 4,21). Álljunk meg ennél a ma szónál. Ez Jézus prédikációjának első szava, melyet Lukács evangéliumában találunk. Ez az Úr által kimondott „ma” egy minden koron átívelő és mindig érvényes „mára” utal. Isten igéje mindig „ma” szól hozzánk! Egy „ma” kezdődik: amikor Isten igéjét olvasod, egy „ma” kezdődik a lelkedben, ha jól érted. Ma! Izajás próféciája évszázadokra nyúlik vissza, de Jézus „a Lélek erejével” (Lk 4,14) időszerűvé teszi, és főként beteljesíti. Rámutat arra is, hogy miként fogadjuk Isten igéjét: ma. Nem ősi történetként, nem: ma! Ma szól a szívedhez!

Jézus honfitársai megdöbbennek szavain. Még ha – előítéletektől elhomályosítva – nem hisznek is neki, észreveszik, hogy tanítása különbözik a többi tanítóétól (vö. Lk 4,22): érzik, hogy Jézusban több van. Micsoda? A Szentlélek kenete. Előfordul, hogy prédikációink és tanításaink általánosak, elvontak maradnak, nem érintik meg az emberek lelkét és életét. Miért? Mert ennek a „mának” az ereje hiányzik. Amit Jézus a Lélek erejével „értelemmel tölt meg”, az a ma. Ma hozzád szól! Igen, néha hallunk kifogástalan előadásokat, jól felépített beszédeket, de ezek nem mozgatják meg a szívet, és így minden marad a régiben. Sok homília is – tisztelettel, de szomorúan mondom – elvont, és ahelyett, hogy felébresztené a lelket, elaltatja. Amikor a hívők elkezdik az órájukat nézni – „mikor lesz már ennek vége?” –, elaltatja a lelket. Az igehirdetésnek ez a veszélye: a Lélek kenete nélkül elszegényíti Isten igéjét, a moralizmus vagy az elvont fogalmak hibájába esik; az evangéliumot távolságtartóan mutatja be, mintha az időn kívül, a valóságtól távol lenne. Nem ez a járható út! Az a beszéd, amelyben nem lüktet a „mának” az ereje, nem méltó Jézushoz, és nem segíti az emberek életét. Ezért a prédikátoroknak kell lenniük az elsőknek, akik megtapasztalják Jézus „máját”, hogy azt mások „májában” is közvetíteni tudják. És ha valaki előadásokat, konferenciabeszédeket akar tartani, hát tartson, de máshol, ne a homília helyén, ahol úgy kell az igét adni, hogy az felrázza az emberek szívét.

Kedves testvéreim, ma, Isten igéjének vasárnapján szeretnék köszönetet mondani az igehirdetőknek és az evangélium hirdetőinek, akik hűek maradnak a szívet felrázó igéhez, akik hűek maradnak a „mához”. Imádkozzunk értük, hogy megélhessék Jézus „máját”, Lelkének édes erejét, aki élővé teszi az Írást. Isten igéje ugyanis élő és hatékony (vö. Zsid 4,12), megváltoztat bennünket, belép megéléseinkbe, megvilágítja mindennapjainkat, vigasztal és rendet teremt. Ne feledjük: Isten igéje bármely napot átalakít olyan „mává”, amelyben Isten szól hozzánk. Vegyük hát kezünkbe az evangéliumot, mindennap olvassunk el egy kis részletet, akár többször is! Vigyétek magatokkal az evangéliumot, a zsebetekben vagy a táskátokban, hogy útközben bármikor olvashassátok! És nyugodtan olvassátok! Idővel rájövünk, hogy ezeket a szavakat éppen nekünk írták, a mi életünk számára. Segítenek abban, hogy minden napot jobb, derűsebb szemlélettel fogadjunk, mert amikor az evangélium belép a „mába”, akkor azt Istennel tölti meg. Szeretnék javasolni valamit. A mostani liturgikus év vasárnapjain Lukács evangéliumát, az irgalmasság evangéliumát olvassuk. Miért ne olvashatnánk egyénileg is, mindennap egy kis szakaszt? Egy kis szakaszt. Kerüljünk szoros, mindennapos kapcsolatba az evangéliummal, s ez elhozza nekünk Isten újdonságát és örömét!

Isten igéje egyben az irányfény is, mely az egész Egyházban elindult szinódusi folyamatot vezeti. Miközben igyekszünk meghallgatni egymást, figyelemmel és megkülönböztetéssel – mert a szinódus nem az, hogy összegyűjtjük a véleményeket, hanem az, hogy az ige fényénél megkülönböztetést végzünk –, együtt hallgatjuk Isten igéjét és a Szentlelket. És a Szűzanya szerezze meg számunkra az állhatatosságot, hogy mindennap táplálkozzunk az evangéliumból!

A Szentatya szavai az Úrangyala elimádkozása után:

Kedves testvéreim!

Tegnap San Salvadorban boldoggá avatták Rutilio Grande García jezsuita atyát és két világi társát, valamint Cosme Spessotto ferences atyát, ők mind a hit vértanúi. A szegények mellett álltak, tanúságot tettek az evangéliumról, az igazságról és az igazságosságról egészen vérük ontásáig. Hősies példájuk ébressze fel mindenkiben annak vágyát, hogy a testvériség és a béke bátor munkásai legyenek! Tapsoljuk meg az új boldogokat!

Aggodalommal követem a növekvő feszültségeket, melyek azzal fenyegetnek, hogy újabb csapást mérnek Ukrajna békéjére, és megkérdőjelezik az európai kontinens biztonságát, s mindez szélesebb körű következményekkel is járhat. Sürgető felhívást intézek az összes jóakaratú emberhez, hogy imádkozzanak a Mindenható Istenhez, hogy minden politikai cselekvés és kezdeményezés az emberi testvériséget szolgálja, ne pedig részérdekeket. Akik saját céljaikat mások kárára követik, megvetik saját emberi hivatásukat, mert mindannyian testvérek vagyunk. Ezért és a jelenlegi feszültségek miatt aggódva javaslom, hogy jövő hét szerda, január 26. legyen imanap a békéért.

A keresztények egységéért tartott imahét keretében elfogadtam sokak javaslatát, és Lyon-i Szent Iréneuszt egyháztanítóvá, az egyetemes Egyház tanítójává nyilvánítottam. Ennek a szentéletű pásztornak és tanítónak a tanítása olyan, mint egy híd Kelet és Nyugat között: ezért neki az egység tanítója, doctor unitatis nevet adjuk. Adja az Úr, hogy közbenjárására mindannyian együtt dolgozhassunk a keresztények teljes egységéért!

És most szeretnélek köszönteni mindannyiatokat, kedves római hívek, Olaszországból és más országokból érkezett zarándokok. Külön köszöntöm a Szenvedés Szolgái lelki családot és a laziói AGESCI cserkészcsapatát. Látom, van egy csoport honfitársaimból is: köszöntöm a jelenlévő argentinokat! A Szeplőtelen Fogantatás-plébániához tartozó fiatalokat is!

Szép vasárnapot kívánok mindenkinek! Kérlek benneteket, ne feledkezzetek el imádkozni értem! Jó étvágyat az ebédhez! Viszontlátásra!

Fordította: Tőzsér Endre SP

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír