1571 október 7. - A török flotta legnagyobb veresége - a lepantói csata.

A 16. század egyik legnagyobb ütközete volt a lepantói csata, amelyet a Szent Liga hajóhada vívott Müezzinzade Ali pasa török flottájával 1571. október 7-én. 

Ekkortájt a talán legnagyobb hatású oszmán uralkodó, Nagy Szulejmán ült a trónon közel öt évtizedig, s ez volt a birodalom fénykora, melynek része volt, hogy a török flotta uralta a Földközi-tengert és partvidékét.

A keresztény világnak rá kellett döbbenie, hogy csak együtt képesek sikert elérni, így V. Pius pápa vezetésével 1571. május 25-én megalakították a Szent Ligát, amelynek a számos kis itáliai állam és lovagrend mellett Velence és a II. Fülöp vezette Spanyolország is tagja lett.

A haderőt is jórészt ez utóbbi két állam biztosította, hiszen Velence összesen 115 gályát, a spanyolok pedig 80 gályát mozgósítottak, s többi kisebb államocska pedig alig néhányat. A költségeknek a felét vállalta magára a spanyol király.

A sereg összesen 40 ezer tengerészből és 20-30 ezer katonából állt, a vezetőjének pedig Don Juan de Austria lett megválasztva, aki a néhai V. Károly törvénytelen fia, így II. Fülöp féltestvére volt. A keresztény sereg soknemzetiségű volt, s nem csak a katolikus államok látták a veszélyt a törökben. II. Fülöp, aki korábban Véres Mária angol királynő férje volt, még az angolokat sem hagyta ki az ütközetből, hiszen az egyik spanyol gálya parancsnoka Sir Thomas Stukeley volt, aki feltehetően VIII. Henrik törvénytelen fiaként született. Persze a természet furcsa fintora, hogy a hat feleségétől csak egy túlélő fia született, s Edvárd is meghalt elig 15 évesen...

www.hi-sztori.blog.hu