Testvérek, alább találjátok Generális atyánk előadásának kivonatát… érdemes elmélyíteni a mondanivalóját és a kérdéseket saját helyzetünkre alkalmazva megválaszolni.

UFME

Medjugorje (Hercegovina), 2022. február 28.

Kisebb testvérek ma az „egyesült” és egyszerre megosztott Európában:

hogyan állunk?

Történelmének első lépéseitől kezdve Rendünk átszelte Európát, felismerve, hogy „életével és szavával” el kell vetni az evangélium magvát különböző országokban, átlépve a határokat. Európából aztán a Kisebb Testvérek országon, kultúrán és nyelven átkeltek, mindenhol otthon érezték magukat, mert Isten Lelke mindenhol, mindent újjá alkot. Minden bizonnyal az új valóságokkal érintkezve a Kisebb Testvérek soha nem látott módon és szintézissel fogadták karizmájuk szellemi élet erejét. Ez a megpróbáltatás ma is folytatódik, a globalizáció és a kultúrák lenyűgöző találkozása, ütköztetése és átadása idején, amelyek minden határt elmosnak.

Ez a helyzet megújított felhívást jelent számunkra, mai Kisebb Testvérek számára ezen a kontinensen, megtanulva bölcsen olvasni a különböző jeleket a reményeink és az erőfeszítéseink között. Ma Európa „egyesülve” és „megosztottan” egyszerre nehéz és bizonytalan átalakuláson, válságon megy keresztül.

A „válság” szó használata egy olyan mélyreható nehézségre utal, amely az érintett valóság gyökerét érinti (legyen szó személyről vagy intézményről), megkérdőjelezi identitását, viselkedését, választásait, és amelynek megoldása szükségszerűen megköveteli az energia, az erőforrások és a rendkívüli megoldások felhasználását. Ezen kívül a válság mindig kulcsfontosságú szempontot érint. Ha „válságba kerülünk”, akkor a status quo már nem elegendő az alapvető szükségletek kielégítésére. Ebben az értelemben azonban a válság felfedi, hogy az érintett és megrendült személy vagy intézmény számára mi a létfontosságú és lényeges: „beteg” és „gyógyításra” szorul, amit újra kell éleszteni.

A Generális atya három pontban foglalta össze a mai európai kihívásokra adható válaszokat:

1. A mai kor a (lélek) keresők kora

Ma,  hívőként fel kell tudjuk ismerni, hogy a tudomány és a technológia dominanciája pozitívan jelenthet „kihívást a vallás számára”. Lehetőséget adhat arra, hogy „átalakuljunk”, hogy „új nyelveket keressünk világunkban”, és az emberek közötti „testvériségben”.

2. Arra vagyunk hivatottak, hogy újra hangot adjunk az embert és a világot összetartó ferences látásmódról

Ez az út fáradságos és a szó legmélyebb értelmében új szellemi és kulturális erőfeszítést kíván tőlünk. A január 7-én kezdődött ferences centenárium alkalmat ad arra, hogy újra gondoljuk és elmélyítsük többek között a ferences humanizmust, amely Assisi Szent Ferenc öröksége és ami befolyásolta a nyugati kultúrát.

3. A formálódó ferences szellemiségű humanizmus kapcsolata a feltörekvő újdonságokkal, újításokkal

Jean Monnet francia politikus, az európai integrációs projekt megálmodója már 1954-ben azt állította, hogy az európai integráció csak nehéz lépéseken keresztül halad majd előre: „Európát a válságai fogják alakítani, és így a válságok megoldására talált megoldások összessége lesz”.

Ez ránk is igaz. Ezért az UFME-t alkotó különböző Konferenciák közötti párbeszéd sürgős, hogy leküzdjük a megosztottságot, megismerjük egymást, legyőzzük a mélyen gyökerező előítéleteket, megbecsüljük egymást, és ez által is jobban összekapcsolódjunk.

Következtetések:

Létfontosságú, hogy a határainkon túlra nyissuk, terjesszük ki perspektívánkat, és merjünk újat gondolni. Ehhez teszek néhány javaslatot:

Hogyan tudunk újra az evangéliumi és karizmatikus magra összpontosítani, világos és látható döntésekkel, hogy végre megújuljon életünk minősége? Hogyan segíthetjük ebben egymást, itt Európában a különböző közösségek között, újra gondolva a határokat és a szervezési módokat, valamint aktiválva az energiákat és a nemzetközi testvéri kapcsolatokat?

Hogyan mozdíthatjuk elő közösen a ferences humanizmust Európának, Európában? Melyek azok a helyek, ahol laikusokkal és másokkal a hagyományainkból kiindulva gondolati és cselekvési irányvonalakat alakíthatunk ki?

Hogyan tudunk együtt maradni a kor fő változásai között: például, akár egy közös ún. (megfigyelő)központban gondolkodva, hogy nyomon kövessük, mi történik a kontinensen, és az adatok mellett összegyűjtsük a minket provokáló elemeket és az erre adható lehetséges döntéseket, válaszokat?

Hogyan adhatunk át 15 év elteltével egy olyan „áldásos terhet” fiatal szerzeteseknek, amely fizikai és intézményes struktúra, továbbá hagyománytisztelet által dominált pasztorális odaadást mutat, valamint a vallásos élet egy olyan modelljét, amelyet a fiatalok ma egyszerűen nem értenek? Milyen lépéseket lehet tenni egy új lélegzetvétel érdekében? A Lélek mindig megadja, ha összekapcsoljuk a krisztuskövetést a mai nappal, az új nappal, amely összetett és tele van lehetőségekkel, még a válságban is.

Hogyan tehetünk lépéseket annak érdekében, hogy integráljuk és megosszuk az életet, a missziót Európa különböző területei között, a Földközi-tengertől keletig – nyitva a más kontinensekről érkező szerzetesek felé, akiket arra hívtak, hogy velünk együtt éljenek és szolgáljanak, és nem arra, hogy „betömjék a lyukakat”?

Ezek csak támpontok, javaslatok, amelyeket a közös munka során használhatunk és javíthatunk.

Sok sikert és minden jót kívánok az Úr segítségével!

Kép: Mátyás testvérrel Názáretben