Nagy László költő versében nagyszerűen ötvözi május gazdagságát. A munkás férj és életet hordozó feleség képe mellett, gondolatvilágunkban megjelenik a munkás Szent József és mindannyiunk legszebb májusi rózsája, Szűz Mária. Május talán azért a legszebb hónap, mert szemünk láttára a sokszínű élet robbanás szerűen bontakozik ki. Érezzük a Teremtő és teremtett világ, az ember és természet, a férj és feleség, valamint a barátok jó kapcsolatát, amely szabad, örömteli, szeretetteljes találkozóval kezdődik. Mindez a gazdagság Isten műve, aki állandóan új életet kínál.

Az életét akarja megosztani velünk, társkapcsolatra hív és ez a kinyilatkoztatás lényege. A II. vatikáni zsinat tanítja: „a kinyilatkoztatásban a láthatatlan Isten lángoló szeretetének gazdagságából, mint barátaihoz szól az emberekhez, társalog velünk, hogy őket meghívja és befogadja a saját közösségébe” (DV 2). Ez a kapcsolat nem szolgai, dologi, hanem személyes: terveit, gondolatait, nyíltságát, őszinteségét, szeretetét, törődését akarja megosztani. Azt akarja, hogy hozzá hasonuljunk magatartásunkban és irányultságunkban. Ezért jelentős, hogy Jézus azt mondja nekünk: Istent Atyánknak  szólítsuk, mert arra vagyunk hívatva, hogy az Atya valódi gyermekei legyünk. Abban a pillanatban, amikor igent mondunk erre a szeretetre való meghívásra, Jézus azonnal elkezdi átalakításunkat és tökéletesítésünket minden vonalon, „hogy életük legyen, és bőségben legyen” (Jn 10,10). A Jézussal való életet a kegyelmi élet, melyet Ő maga drágagyöngynek, kincsnek is nevez  (Mt 13,44 kk). Ez a bőséges élet minden emberi és lelki szükségletünket tartalmazza, noha nem minden kívánságunkat és vágyunkat. Atyánk Jézusban minden szükségünket kielégíti: „Uram, magadért teremtettél bennünket és nyugtalan a szívünk, míg meg nem nyugszik benned” (Szt. Ágoston: Vall.I.I.l.). A keresztény ember, aki megérzi Isten szeretetét, az életnek egy teljesen új, csodálatos, semmihez nem hasonlítható oldalát tapasztalja meg. Ez a kegyelem. Isten élete csak akkor hoz gyümölcsöt bennem, ha elfogadom, ha viszont szeretem, ha életemet rábízom, ha szeretetszövetségre lépek vele. Mindegy, hogy melyiket választom. 

És ebben a kapcsolatban Szűz Mária, a legszebb májusi rózsa lett a példaképünk. A boldogságos Szűz legékesebb jelzőit az egyik legelterjedtebb litániánkban, a 16. században "Németország második apostola", Canisius Szent Péter által közzétett Lorétói litániában találjuk. Ezekben a gyorsan pergő invokációkban Szűz Mária létét szemléljük a kegyelem rendjében. A lélekből áradó ima megnevezései a Szentíráson alapulnak, némelyik bizánci eredetű. A litánia szövege fokozatosan bővült. 

IX. Piusz pápa a szeplőtelen fogantatásról szóló dogma kihirdetése után elrendelte, hogy azt a litániába is vegyék bele: "Áteredő bűn nélkül fogantatott királyné". XV. Benedek pápa megengedte, hogy az I. világháború alatt a "Béke királynéja" könyörgést is belevegyék a litániába. 

XIII. Leó pápa engedélyezte nekünk a "Magyarok Nagyasszonya" megszólítás besorolását a litánia végére. 

XII. Piusz pápa 1950-ben a "Mennybe felvett királyné" megnevezés is betette a titulusok közé. 

VI. Pál pápa a II. vatikáni zsinat után Máriát, mint az "Egyház anyját" is kérjük ebben a közös imádságban. Kívánom, hogy a májusi litánia imádkozása által lássuk meg a szerető égi Édesanyát, általa pedig mindnyájan jussunk el Istenünkhöz. Akkor mmmmajd meglátjuk és vele leszünk a Mennynek királynéjával.

www.dkjozsef.blogspot.com