Van ahol bezárják, van ahol építik a Szentélyeket!!! 

Székelyföldön építjük, helyet adunk Istennek az életünkben!!

Isten áldja Ajnád népét, 

Csaba t.

Szent Ilona tiszteletére szenteltek kápolnát augusztus 19-én a Csíkszentmihály községhez tartozó Csíkajnád határában. A jelenlegitől néhány méterre állt a régi kápolna, amelynek 5×5 méteres alapját geodéziás kutatással, földátvilágítással azonosították be.

A helyi Szent István Szervezet tagjai 2015-ben határozták el, hogy megpróbálják ezen méretekben újraépíteni a kápolnát. Hat évig tartott az építkezéshez szükséges engedélyek megszerzése, és két év alatt a helyiek, a településről elszármazottak, Hargita megye Tanácsa és a magyar kormány támogatásával sikerült valóra váltani terveiket. 

„Jó helyen vagyunk, Isten jelenlétében, Szent Ilona közbenjárását kérve.” Mert valahányszor szentekre tekintünk, ők megmutatnak valamit Isten jelenlétéből, Isten jóságát, irgalmát, szeretetét tükrözik, mondta a kápolnát megszentelő Kerekes László segédpüspök, az ünnepi szentmise prédikációjában a Krisztus keresztjének megtalálásáról közismert Szent Ilona, Nagy Konstantin császár édesanyjának példaértékű életét emelve ki. Fontos a mindennapokban is keresztényként élni, egymásra figyelni, hogy mások is érezzék Isten szeretetét általunk, hangsúlyozta a püspök arra is buzdítva a jelenlévőket, hogy Szent Ilona példája sarkallja a kereszténység hiteles megélésére, találják meg a sok mindent elfödő, digitalizált világban is életük templomát, a vallásos életet, ragaszkodjanak értékeikhez, szent helyeikhez, és figyeljenek az idősekre is, akik betegágyukban imádkoznak másokért vagy önkéntesként, odaadóan segítik környezetüket. 

„Nagy öröm és hála van a szívünkben, hiszen nyolcéves álom valósult meg… Nemcsak a tervezési és építési folyamat volt különleges és kihívás, hanem az a megtapasztalás, ami ehhez társult: nevezhetjük közösségi összefogásnak, közösségi élménynek. Most már értjük, hogy miért van pozitív és többletjelentése annak, amikor azt mondták régen, hogy templomépítő közösség. Mi most kápolnaépítő közösségként fogtunk össze, és egy cél érdekében dolgoztunk, áldozatot vállaltunk egyénileg-közösségileg”, mondta az ünnepség résztvevőinek Szőgyör Lóránd, a csíkajnádi Szent István Szervezet elnöke, az egyházközség gondnoka, és köszönetét fejezte ki a támogatóknak.

A magyar kormány képviselőjeként a kápolna újraépítését méltatta Soltész Miklós, a miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára és Borboly Csaba, Hargita megye Tanácsának elnöke is. 

A kápolnaépítés előzményeit és történetét Bogos Róbert projektfelelős ismertette. Elmondta: szájhagyományban élt a csíkajnádiakkörében a néhai Szent Ilona-kápolna emléke. Orbán Balázs a Székelyföld leírása című művében a kápolnák és legendák vidékeként is említi a Csíki havasok nyugati völgyében, festői környezetben húzódó térséget. „Kápolnák vidéke, mert a 1600-as évek végéig fő kereskedelmi szekérútvonalak mentén helyezkedett el a község.Ahogy néhai Szőcs János muzeológus mondta, 7-8 km-enként szentélyek, ispotályos helyek, pihenők voltak, mikor ellenség közeledett, akkor lármafákkal adták hírül a hegytetőkön levő kápolnáktól a veszély közeledtét: a közeli Széphavason Szentlélek kápolna, Laposhavason Keresztelő Szent János, Pogányhavason Szent László, itt pedig Szent Ilona. Innen tudták a somlyói Salvator kápolna felé, onnan a rákosi Bogát-kápolna felé a jelzéseket küldeni.” Az 1700-as évekbeli katonai térképen ez a hely és környéke Szentilona dűlőként szerepel. Az emlékezet őrizte tovább akkor is, amikor ezek a helyek elnéptelenedtek, a szekérútvonalak megszűntek.

A falu a völgyben

A kereszt helyén állt a néhai kápolna, amely a falut is pusztító világháborúban semmisült meg.

A terület néhai Gergely Dénes és Mária földje volt. A kápolna tervezőjével, Gál Sándor Szabolcs építésszel körbejárták a 15-16. századi csíki kápolnákat és azok mintájára tervezték a most felszenteltet, amelynek fő kivitelezője a csíkszeredai Impex Aurora Kft. A kápolna bútorzata Szakács László munkája, a keresztúti stációkat Nagy István Gábor festőművész készítette, a szentélyben lévő Szent Ilona-dombormű Ferencz Ernő faragóművész alkotása. A szentélyt díszítő feszület korábban a csíkszeredai deszkatemplom szentélyében volt, a plébánia ajándékozta a helyieknek. A Szent Ilona-szobor id. Orbán Imre ajándéka. A beruházás értéke összesen 610 000 lej. 

Kép és szöveg: Csúcs Mária

www.romkat.ro