A pápa e két különös tisztelete a Máriába és Józsefbe vetett bizalmára és közbenjárásukat kérő imájára vezethető vissza.
Ferenc pápának vannak különleges áhítatai, tiszteletei, amelyeket Marcello Stanzione atya, a “Ferenc pápa, angyalok és démonok között” (olaszul “Papa Francesco fra angeli e diavoli”) című írásából ismerhetünk meg.
Ezek az megkülönböztetett tiszteletek Szent Józsefnek és a Szűzanyának szólnak, de a szentek egyáltalán nem tipikus, vagy szokásos helyzetben láthatók: Alvó Szent József és Csomóoldó Szűz Mária.
A pápa kapcsolata Szent Józseffel
Ferenc pápa fiatal kora óta mély áhítattal tiszteli Szent Józsefet. A Buenos Aires-i Szent József templomban történt 1953-ban, hogy a 17 éves Jorge Mario Bergoglio felismerte a hivatását, és kinyilvánította vágyát, hogy életét Istennek és az embereknek szenteli.
Sok-sok évvel később, éppen Szent József ünnepén, 2013. március 19-én iktatták be az immár érett felnőtté vált egykori fiatal fiút pápává, az egyház fejévé.
A két szobor a Santa Marta Házban
A papságig vezető utat azonban Ferenc nem egyedül tette meg. Azt akarta, hogy Szent József kísérje őt, legyen mindig vele, mutassa neki az utat, és legyen csendes, de mindig figyelmes védelmezője. A pápa dolgozószobájában, a Casa Santa Martában ma is látható két szobor, amelyek Szent Józsefet ábrázolják.
Az egyik szobor különösen kedves a pápának. Amióta csak a San Miguel-i jezsuita főszemináriumban rektor volt és ott élt, mindig a szobájában van. Ez a szobor egy kevésbé ismert, ritkán látott ábrázolása Szent Józsefnek, amerikaiak és európaiak nemigen találkoztak vele. A dél-amerikai katolikusok körében azonban széles körben elterjedt. Ez a szobor az alvó Szent Józsefet mutatja.
Védelmező és vigasztaló
Szent Józsefet álmában figyelmeztette Isten, hogy Heródes király miatt nagy veszély leselkedik rájuk, és Isten álmában bízta Józsefre Mária és a kis Jézus szeretetét és védelmét.
Alvás közben, álmában történt az is, amikor József elfogadta Jézus atyai gondviselőjének szerepét, és lett ezáltal az egész emberiség gondviselőjének, védelmezőjének és vigasztalójának ősképe.
József a Szent Család figyelmes és gyengéd őre, igaz ember, aki elfogadja és őrzi Isten titkait. Engedelmesen úgy döntött, hogy elfogadja és megvédi Máriát, azt az asszonyt, akit Isten kiválasztott, hogy egyszülött Fia Legszentebb és Szeplőtelen Anyja legyen.
„Aludj rá egyet!”
Marcello Stanzione atya elmeséli, hogy van a pápának egy érdekes szokása: a szent szobra alá egy listát szokott elhelyezni, amelyen a hívek problémái, kérései és imái vannak felírva. Mintha arra kérné Szent Józsefet, hogy „aludjon rá egyet”, és járjon közben Istennél, hogy segítsen megoldani a nehéz helyzeteket és segítsen a rászorulóknak. Ezzel szinte felhívja Szent József figyelmét az irgalmas atya szerepére, arra kéri, hogy fordítson figyelmet azokra, akiket szeret.
Szent József egy igazán különleges szent, aki alvás közben is oltalmaz és segít!
Egy németországi felfedezés
Ferenc pápának köszönhető a Csomóoldó Szűz Mária iránti tisztelet – és az érte imádkozott kilenced – jelenlegi felvirágzása a katolikus egyházban. Bergoglio pápa németországi tanulmányainak éve alatt hallott a Csomóoldó Szűzanya iránti tiszteletről, amikor az olasz származású német teológusról, Romano Guardiniről írta disszertációját. Bergoglionak nagyon megtetszett ez a Mária-tisztelet, és Argentínába visszatérve lelkesen terjesztette.
Az angyalok és a csomók
Az augsburgi, román stílusban épült Szent Péter templomban található egy Máriát ábrázoló festmény (valószínűleg az 1700-as évekből).
A Boldogságos Szűz derűs, miközben teljesen a rábízott feladatra koncentrál: nagyobb és kisebb csomókat old ki egy hosszú, összegabalyodott fehér szalagon, amelyet egy tőle balra lévő angyal tart. A Szűzanya a csomókat kioldozza, és a tőle jobbra lévő angyal kezeibe ejti a már csomómentes, sima szalagot.
Ennek a Mária tiszteletnek az ősi eredete Szent Iréneusz egyik szövegéből származik, aki azt írta, hogy „Éva engedetlenségének csomóját Mária engedelmessége oldotta meg”. A ma ismert tiszteletet ábrázoló kép azonban újabb keletű.
1612-ben Wolfgang Langenmantel német nemes feleségül vette Sophie Imhoffot. Később házasságuk válságba jutott, és válni készültek. Wolfgang az ingolstadti kolostorhoz (körülbelül 50 mérföldre északkeletre Augsburgtól) fordult segítségért.
„Háromszor is csodálatra méltó anya”
Miután 28 nap alatt négy alkalommal is meglátogatta a kolostort, kikérte Jakob Rem jezsuita pap tanácsát, aki tapasztalatának köszönhetően azt tanácsolta, hogy bízza ezt a nehéz helyzetet Szűz Máriára, akit „a háromszor is csodálatra méltó anya” címmel emlegetnek. A következő napokban Wolfgang – a jezsuita pappal együtt a Szűz Máriához mondott imának köszönhetően – megkapta azt a kegyelmet, ami által helyreállt a családi béke.
Minden csomó kioldódik
Németországban akkoriban esküvői szokás volt, hogy a házastársak kezét fehér szalaggal kötötték össze, ami a házasság jelképe volt. Wolfgang felesége, Sophie, ettől kezdve, ha veszekedtek a férjével, kötött egy csomót erre a szalagra. Ez a szalag Rem atyához került, aki ezzel a kezében imádkozott Szűz Máriához kiengesztelődésükért.
1615. szeptember 28-án, a hónap utolsó szombatján, miközben a pap kezében tartotta az összegabalyodott és megcsomózott szalagot, és Mária képmása előtt imádkozott, a csomók csodával határos módon kioldódtak. A szalag ismét sima és csomómentes lett! Ettől a naptól kezdve a házaspár kibékült, a válástól elálltak, és halálukig együtt maradtak.
A Csomóoldó Mária tiszteletéhez kapcsolódó festményt állítólag ennek a német házaspárnak az unokája rendelte meg, akiknek házasságát a Szűzanya közbenjárása mentette meg.
A pápa e két különös tisztelete a Máriába és Józsefbe vetett bizalmára és közbenjárásukat kérő imájára vezethető vissza.