A kolozsvári születésű DÁVID FERENC , az Erdélyi Unitárius Egyház megalapítója és első püspöke ,443 éve 1579  .11.15-én halt meg a dévai várbörtönben .

Előbb Kolozsváron, majd Gyulafehérváron tanult. Innen ment Wittenbergbe (1545–48).

Több magyar és latin nyelvű művet adott ki, melyekben a humanizmus és a reformáció nézeteit vallotta. Jelentős részben az ő tevékenységének köszönhető, hogy Erdély a vallási türelem jelképe lett Európában. 1568.-ban  a Tordai  országgyűlésen   elsőként Európában határozatot hoztak a vallásszabadság biztosítására:

„A prédikátorok minden helyen hirdessék az evangéliumot mindenki az ö értelme szerint; és a közösség ha elfogadja, jó, ha nem pedig senkit ne kényszerítsenek arra amit lelke el nem fogad; de mindenki olyan prédikátort tarthasson, amelyik neki tetszik. Ezért senki az elöljárók közül, se mások a prédikátorokat ne bántsák, a vallásáért senkit ne szidalmazzanak, az előbbi szabályok szerint. Nem engedik meg senkinek, hogy a tanításért bárkit is büntessenek vagy fenyegessenek; mert a hit Isten ajándéka, ez hallásból van, a hallás pedig Isten Igéje által.”

János Zsigmond udvari papja volt.János Zsigmond halála után utóda, Báthori István, a kat. ellenreformáció támogatója harcot indított az unitáriusok  ellen. Az egymást követő törvények egyre inkább korlátozták ~ tevékenységét.

1579-ben az innovációs törvény alapján  életfogytiglani fogságra ítélték, s még abban az évben meghalt a dévai várbörtönben.

Születésének 400-ik évfordulóján emléktáblát helyeztek el a Dévai várban. Felirata: „Déva vára börtönében szenvedett ki 1579-ben vallásos meggyőződésének hirdetéséért halálig tartó fogságra ítélt Dávid Ferenc, a Magyarországi Unitárius Egyház megalapítója és első püspöke. A nagy reformátor születésének 400-ik évfordulóján kegyelettel állította az emléktáblát szellemének örököse, a Magyarországi Unitárius Egyház 1910-ben”.

Kolozsváron szobor őrzi emlékét