Hamarosan két Y generációs fiatalt is szentté avathatnak, akik 1991-ben születtek, mély hitük volt és tragikusan fiatalon meghaltak. Carlo Acutist a „digitális kor szentjeként” is emlegetik, mert az interneten népszerűsítette a katolikus hitet. Helena Kmieć pedig nagyon korán belevágott a missziózásba, és egy ideig Magyarországon is szolgált.

Isten influenszere

Carlo Acutis vidám fiú volt, rengeteg baráttal, mindennap járt szentmisére, imádkozta a rózsafüzért, szentségimádáson vett részt. Hétéves korában lett elsőáldozó. Ennek is megvan a maga története: édesanyja hároméves kisfián keresztül közeledett a hithez, aki mindig be akart menni a templomba és virágot vitt a Szűzanyának. Az asszony elkezdett teológiát tanulni, és egy idős milánói pap megkérte, tartsa ő a felkészítést az elsőáldozásra. Azt kérte, hadd vigye magával az akkor hatéves fiát. A pap végül úgy látta, Carlónak olyan érett hite van, hogy külön engedéllyel neki is kiszolgáltatta a szentséget.

Meglehetősen jómódú családba született, de egész életében egyszerűen, alázatosan élt, tiszteletben tartva mindenkit. Állhatatosan képviselte a hitét barátai előtt: „Nem én, hanem Isten”– mondogatta gyakran. Az internet volt a másik nagy kedvtelése, példaképe ebben Steve Jobs volt, akitől sokszor idézte: „Az idő véges, ne pazaroljátok el azzal, hogy valaki másnak az életét élitek”.

Carlo Acutis 15 éves korában hunyt el leukémiában. Szenvedéseit az egyházért és a pápáért ajánlotta fel, édesanyjának pedig ezt mondogatta: „Azzá válok, aki már most vagyok Isten gondolataiban”.

Rövid élete alatt két csodát is tulajdonítanak neki: egy brazil kisgyermek meggyógyult a veleszületett hasnyálmirigy-betegségéből, amikor Carlo Acutis közbenjárását kérték, egy firenzei egyetemistának pedig elmúlt az agyvérzése, miután az édesanyja imádkozott Carlo közbenjárásért. Az utóbbi csodát Ferenc pápa most kanonizálta. Miután a második csodáját is elismerték, szentté avathatják. Ferenc pápa hitelesítette a második csodát, amelyet Acutisnak tulajdonítanak, így a négy évvel ezelőtt boldoggá avatott fiú hamarosan szent lehet. Az Olaszországban nevelkedett, de Londonban született Acutis az Y generáció tagja volt, és a római katolikus egyház azért figyelt fel rá, mert az interneten népszerűsítette a katolikus hitet.

Gyűjtötte és rendszerezte az eucharisztikus csodákat és Mária-jelenéseket, amelyeket egy honlapon tett közzé. A weboldal több nyelven is elérhető, és egy vándorkiállítás is készült belőle. Acutis halála után “Isten influenszereként” vált ismertté.

A családhoz naponta érkeznek az e-mailek, több száz fiatal mondja el, hogy Carlo Acutis példáját követve elkezdtek közeledni a hithez, szentmisére járni. Sokan tulajdonítják csodás gyógyulásukat a 15 évesen meghalt Carlo Acutis közbenjárásának.

Ő az első Y generációs fiatal, akit szentté avatnak

Sorrentino püspök a koporsó megnyitásakor így emlékezett Carlóra: „Korunk gyermeke. Az internetes világ fiatalja, példa az életszentségre a digitális korban, ahogyan Ferenc pápa bemutatta őt az egész világ fiataljaihoz szóló levelében. A számítógép által – a csodákat bemutató kiállításával – indult el a világ útjain, ahogyan Jézus első tanítványai, hogy elvigye a szívekbe és a házakba az igazi béke hírét, amely oltja az emberi szívben lakó szomjúságot a végtelenség után. Azoknak a fiataloknak a szomját, akik valóban eredetiként akarnak élni, nem pedig múló divatok fénymásolataiként.”

Mindenki eredetinek születik, mégis sokan fénymásolatként halnak meg – szól a mondás. „Eredetiként” élni és meghalni Carlo szerint úgy kell, hogy az ember hagyja, hogy Krisztus vezesse, és közben szüntelenül Őrá néz.

Egy újabb Y generációs szent: ki volt Helena Kmieć?

A krakkói érsekség a közelmúltban nyitotta meg Helena Kmieć szentté avatásának ügyét, aki ugyanabban az évben született, mint Carlo Acutis, de néhány évvel később halt meg, mint ő, 2017-ben.

Helena Kmieć 1991. február 9-én született a lengyelországi Krakkóban. Csupán néhány héttel a születése után elveszítette az édesanyját. 1991. április 14-én keresztelték meg a Szent Barbara templomban. Mélyen hívő katolikus családban nevelkedett. Az apja később feleségül vette Barbara Zającot, aki Helena második édesanyja lett.

2000-ben Helena megkapta első szentáldozását, hat évvel később pedig bérmálkozott. A középiskola után mérnöknek tanult, emellett zeneelméleti oktatást is kapott.

Egyetemi tanulmányai alatt kezdett el önkénteskedni és missziós munkát keresni. Helena úgy döntött, hogy csatlakozik a Szalvatoriánus Papok Kongregációjának missziós önkéntes szolgálatához.

Kalandok – Helena missziós útjai

2012-ben hazánkba, Galgahévízre küldték első missziójára.

Helena egyik legfontosabb mottójaként a szalvatoriánus vallási kongregáció alapítójának gondolatát választotta: „Amíg csak egy ember van a világon, aki nem ismeri és nem szereti Jézus Krisztust, a világ egyetlen megváltóját, addig nem szabad megpihennetek”.

Missziós munkája során ellátogatott Zambiába, Romániába, majd Bolíviába.

A missziós utakra való jelentkezési lapján a következőket írta: „Az ajándékot, amelyet Istentől kaptam, meg kell osztanom! Minden készségem, képességem, amelyet megszerzek, minden tehetségem, amelyet kaptam – nem nekem van szánva, hanem arra, hogy másoknak segítsek vele. A legnagyobb ajándék az, hogy ismerem Istent, és ezt nem tarthatom meg magamnak, ezt nyilvánosságra kell hoznom! Ha tudok valakinek segíteni, valakit mosolyra fakasztani, boldogabbá tenni, tanítani, azt meg akarom tenni!”

Helena váratlan halála és a szentté avatás első lépése

Helena Kmieć 2017-ben Bolíviába ment misszióba, ahol 25 éves korában tragikus módon meggyilkolták, bár gyilkosát nem az motiválta, hogy a lány keresztény volt, vagyis nem tekinthető mártírnak. A szentté avatási ügyét „hősies erényei” alapján folytatják.

A National Catholic Register szerint amikor Król atya meglátogatta Helena családját nem sokkal azután, hogy értesült tragikus haláláról, azt mondta, hogy bár a szülők szomorúsága tagadhatatlan volt, Barbara örömét fejezte ki, hogy Helena a gyilkosság előtti este szentáldozásban részesült, és így a kegyelem állapotában halt meg.

Jelenleg a krakkói érsekség vizsgálja az életét, hogy eldöntsék, továbbíthatják-e ügyét Rómának végső elbírálásra. 2018-ban dokumentumfilm készült az életéből, amely egyelőre csak lengyelül érhető el.

Forrás: MTI, Felvidék.ma, Aleteia