1898 szeptember 10. – Erzsébet királyné (Sisi) meggyilkolták:
Genfben egy olasz anarchista, Luigi Lucheni egy hegyezett reszelővel szíven döfte Erzsébet magyar királynét, aki belehalt sérüléseibe.
- De miért szerette a Magyar nép a királynőt?
- Nézzük meg a szerepét az 1867-es kiegyezésben?
Az anyagot az internetről töltöttem le,
Csaba t.
Erzsébet királyné (Sisi) nem rendelkezett hivatalos politikai tisztséggel, de a személyes diplomácia, a pszichológiai nyomásgyakorlás és a szimbólumképzés eszközével kulcsszerepet játszott az 1867-es osztrák–magyar kiegyezés létrejöttében.
A 1848–49-es szabadságharc vérbefojtása után a bécsi udvar és a magyar nemzet között mély volt a szakadék. Sisi volt az egyetlen híd a két oldal között.
1. Közvetítő és híd a két fél között
Erzsébet fiatalon beleszeretett a magyar nyelvbe, kultúrába és történelembe. Nevelője, Falk Miksa és felolvasónője, Ferenczy Ida révén közvetlen rálátása volt a magyar politikai törekvésekre. Sisi hamar felismerte, hogy a Monarchia stabilitása csak akkor biztosítható, ha Ferenc József megegyezik a magyarokkal, és visszaállítja a magyar alkotmányt.
2. Nyomásgyakorlás Ferenc Józsefre
Erzsébet kihasználta, hogy a császár rajongásig szerette őt. Amikor a politikai tárgyalások megfeneklettek, Sisi személyes ügyévé tette a magyar kérdést.
Személyes levelek: A császárnak írt leveleiben nyíltan érvelt a magyarok mellett. Egyik híres levelében konkrétan felszólította férjét, hogy bízzon meg Andrássy Gyula grófban:
„Ha nemmondasz igent, ha a utolsó pillanatban mégis visszalépsz... biztos lehetsz benne, hogy én elhagylak.”
A bécsi udvar merev, abszolutista politikusaival (mint Schmerling kancellár vagy Zsófia főhercegné) szemben folyamatosan a magyar deákista/reformista vonalat képviselte a császárnál.
3. A bizalmi háló: Deák Ferenc és Andrássy Gyula
Sisi közvetlen, személyes kapcsolatot kiépítve nyerte el a magyar politikai elit bizalmát:
Deák Ferenc: A „haza bölcsével” való találkozásai során megértette a magyar jogfolytonosság fontosságát, és biztosította Deákot a jóindulatáról.
Andrássy Gyula gróf: Az 1848-as kivégzett szimbolikus figurájával, a bujdosásból visszatért Andrássyval rendkívül szoros, bizalmi (és egyes pletykák szerint gyengéd) viszonyt ápolt. Andrássy rajta keresztül tudta a leghatékonyabban eljuttatni a magyar javaslatokat a császárhoz.
4. A szimbolikus jelenlét és a koronázás
Erzsébet magyarországi látogatásai során demonstratívan magyar ruhát hordott, magyarul beszélt, és figyelmen kívül hagyta a szigorú bécsi spanyol etikettet. Ezzel kivívta a magyar nép rajongását.
1867. június 8.: A kiegyezés betetőzéseként Ferenc Józsefet és Erzsébetet a budavári Nagyboldogasszony-templomban (Mátyás-templom) magyar királlyá és királynévá koronázták. A magyar nemzet hálája jeléül nekik ajándékozta a gödöllői kastélyt, amely Sisi kedvenc menedékhelyévé vált.
Valéria, a „magyar gyermek”: Negyedik gyermekét, Valéria főhercegnőt 1868-ban szándékosan Budán szülte meg, ezzel is hangsúlyozva a magyar nemzet iránti elkötelezettségét.
Összegzés
Sisi nélkül a kiegyezés valószínűleg jóval később, vagy egy újabb véres konfliktus árán jött volna csak létre. A történetírás szerint míg Deák Ferenc volt a kiegyezés esze, Andrássy a keze, Erzsébet királyné volt a lelke.
