Lezárult a karácsonyi ünnepkör és kezdetét vette a farsang, a zajos mulatozás, a tréfacsinálás, bolondozás, eszem-iszom időszaka. Január 6-ához, vízkereszt napjához, illetve az ezzel a nappal kezdődő farsangi időszakhoz népszokások sora fűződik, a századok során kialakult hagyományok vidékenként változnak.

A római egyház vízkereszt napján ünnepli az Epiphania Domini, az Úr megjelenésének ünnepét, amihez vallásos szertartások tartoznak. A keleti egyház ezen a napon ünnepli Krisztus születését, a nyugati egyház pedig a vízzel kapcsolatos ünnepek sorát csatolja ide, így nem csak Jézus megkeresztelésére, hanem Jézus első csodatételére, a víznek borrá való változtatására emlékeznek. Ezen a napon ünneplik ugyanakkor a keleti bölcsek: Gáspár, Menyhárt, Boldizsár érkezését is a kis Jézushoz. Szintén egyházi vonatkozása van a víz- és tömjénszentelésnek, ami a házszentelés szokás-kultúrájának az alapja – magyarázza Kisné Portik Irén néprajzkutató, aki a vízkereszt-napi és a farsang időszakához fűződő néphagyományokról is tájékoztatta hírportálunkat.

A vallásos ünnephez népi szokások társulnak

A néprajzkutató tájékoztatása szerint valamikor Székelyföldön elterjedt volt a háromkirályok érkezésének (ún. királyjárás, betlehemjárás) szokása, az idők folyamán azonban összeolvadt azzal a karácsonyi betlehemezéssel, ahol a háromkirályok és a szent család környezetében lévő pásztorok alakjai összefonódtak, és így egy együttes népi színjáték alakult ki. „Kárpát-medencei viszonylatban nagyon kevés a háromkirály-járási adat, a kutatók inkább ezt az összeolvadt formát tudták felgyűjteni” – jegyzi meg K. Portik Irén.

Orbán Balázstól származó adatok is alátámasztják, hogy amikor a házszentelő pap kilépett a házból, máris sercegett az olaj a sütőben, és készült a fánk, amivel egymást köszöntötték a szomszédok, a családok.

Házszentelés és népi hiedelmek

A házszentelés eseménye is tartogat népi hiedelmeket: a leány a küszöb mellé, a szőnyeg alá helyezte a gyöngysorát, hogy a pap lépjen át azon, majd a gyöngyöt párnája alá tette, és annak lett a felesége, akivel azon éjjel álmodott.

Székelyföldi szokásnak tartják égő gyertyával kikísérni a házszentelő papot, mert ebben az esetben hosszúra nő a kender. Ezt még fokozzák azzal, hogy farsang idején magasakat ugranak, illetve hosszú laskát vágnak a húslevesbe, mert ez garantálja a len, a kender rostjának a hosszúságát, bőségét, minőségét.

Elvárandó volt, hogy házszenteléskor a pap helyet foglaljon, távozásakor pedig a ház asszonya a pap meleg helyére ült. Ez a tyúkok termékenységét volt hivatott “garantálni”. Ugyanakkor a pap után, ha elseperték a pitvart, a tornácot, akkor abban az évben a férjhezadó lány vagy nősülendő legény elhagyta a házat. Farsang végén, ha nem keltek el a férjhezadó vagy nősülendő fiatalok, akkor meg is jegyezték, “látszik, hogy nem sepert a pap után”.

Január 6-án a templomokban megszentelték a vizet – a hazavitt szenteltvíz jótékony hatásáról már egy 1499-es adat is tanúskodik. E szerint dögvész, betegség, béka és mérges férgek ellen eredményesen használták annak idején, ugyanakkor minden bajnak a kezelésére, gyógyításra, szerencsehozásra, termékenység-varázslásra, rontás-távoltartási eljárások során használták. „Néprajzi gyűjtéseim során Alfaluban hallottam a mondást, miszerint vót olyan es, amikor nem használt, de azt papja válogassa, mett ha nem jó a pap, akkor nem jó a szenteltvíz se” – meséli Kisné.

Életre kel Cibere vajda és Konc király

Vallási vonatkozása mellett a népszokás külön kibontakozik vízkereszt napján – azok a jellegzetes figurák, akik a farsangban végigkísérik a mulatozásokat, ezen a napon testet öltenek, és a megfelelő jelmezekben színre lépnek. A farsangi mulatságok főszereplői Cibere vajda és Konc király. „Cibere vajda sovány alkatú, önmegtartóztató életformát élő ember jelképeként szolgál a népi felfogásban, aki majd a minden gazdagsága, bősége és vigadozó életformája miatt erőteljesebbnek mutatkozó Konc királyt le fogja győzni a farsang végén. Vannak vidékek, ahol ölre mennek farsang kezdetén is, és ilyenkor természetesen Konc király győz. A legtöbb az, ahol együtt jelentkeznek a farsangi fonók, varróestek, különféle mulatozások társaságaiban és ölre menni tulajdonképpen csak farsangtemető vasárnap szoktak – ez a gyakoribb” – meséli Kisné, hozzáfűzve, ez a két figura végigkíséri a farsangot, de mellettük különféle ember- és állatálarcos figurák is megjelennek.

Azok az álarcos alakok, akik vízkereszttől egészen húshagyó keddig megjelennek, olyan életformájú emberek, akik a paraszti életvitel, a földművelő, állattenyésztő odaadó munkáktól távolabb álló, könnyebben keresethez jutó alakok, akiket a nép egy-egy ilyen mulatozás alkalmával viccesen kigúnyolhat – magyarázza a néprajzkutató. A farsangi figurák között megjelenítik általában a cipőpucólót, a borbélyt, a fogorvost, a rendőrt, de voltak vidékek, ahol a papot is kigúnyolták.

Hamvazószerda előtt farsangtemetés

A farsangi időszak jellegzetes mozzanata Gyergyó vidékén a farsangtemetés, aminek hagyománya Ditróban élt meg folyamatosságában a leghosszabb ideig. Az itt megjelenő figurák között olyan jelmezek is vannak, amiket csak ezen a vidéken alakítottak ki. Az állati figuráknak: a gólyának, a medvének, a kecskének az alakja megmaradt Gyergyóditróban, ugyanakkor különféle hatások olyan bábukat és olyan farsangi figurákat is besodortak ebbe a jelmeztárba, ami már nem nevezhető kimondottan farsangi álarcnak – mutat rá a néprajzkutató, a teljesen újszerű várandós nő vagy sánta öreg kifigurázát említve ezek között. Jellegzetesen gyergyószentmiklósi farsangi szokás volt a tüzeskerék-eregetés. Az égő kereket a Both-vára közeléből engedték le és a Békényben oltódott ki.

Farsangtemetés március 13-án

A farsangi időszak hossza évről évre változik, mivel zárónapja a húsvét időpontjához kötődik: a húsvétot megelőző 40 napos nagyböjt kezdetéig, azaz hamvazószerdáig tart. Idén ez a nap március 16., a farsangtemetést pedig ezt megelőző vasárnapon, március 13-án tartják.

Pethő Melánia