Vannak olyan termelési eljárások, amelyeket indokolatlanul helyeztünk használaton kívül és felejtettünk el.Ezek közé tartozik a gyümölcsfák törzsének meszelése is.

 

 

 

Vannak olyan termelési eljárások, amelyeket indokolatlanul helyeztünk használaton kívül és felejtettünk el. Ezek közé tartozik a gyümölcsfák törzsének meszelése is.

A legtöbb gyümölcsfa törzsének a kérge sötét árnyalatú. Télen, napsütéses nappalokon a dél felé eső oldalon a sötét kéreg felmelegszik és kiterjed; éjszaka viszont a kéreg erősen lehűl és összehúzódik. A gyakran megismétlődő térfogatváltozás következtében a sejtek felrepednek, a szállítószövetek megszakadnak, és ez a törzsön hosszanti, függőleges fagyrepedések alakjában jelenik meg. Ha a repedéseket nem kezeljük, akkor belőlük nagyobb kiterjedésű fagyfoltok keletkeznek, amelyek évről évre szélesednek, és végül a törzs pusztulását idézik elő.

Ha a gyümölcsfák törzsét késő ősszel bemeszeljük, akkor a fehér felület a téli napsugarakat visszaveri, a szövetek nem melegszenek fel, és elmarad a szinte naponként megismétlődő dilatációs változás, tehát nem következnek be a fagyrepedések sem.

Fél évszázaddal ezelőtt még igen elterjedt volt a törzsek bemeszelése. Majd később az volt a kifogás az eljárás ellen, hogy a vastag mészréteg pikkelyei alatt a kártevők és a kórokozók spórái búvóhelyet találnak, és ott zavartalanul telelnek át.

Ezt a hátrányt kiküszöbölhetjük oly módon, hogy ritka, könnyen folyó mésztejet készítünk, és azt nagyon vékony rétegben kenjük a fák törzsére és a vastagabb ágakra, vagy éppen a permetezőgéppel hordjuk fel a finom mészréteget, amely így már nem repedezik fel, és nem nyújt búvóhelyet a kártevők és a kórokozók számára.

Ha a törzsön mégis keletkeznek fagyrepedések, akkor azoknak a széléről az elhalt szöveteket éles késsel lefaragjuk, és a sebet bekenjük Cellcid vagy Vulneron sebvédő pasztával.

Szerző/Forrás: Dr. Bálint György