Gyulafehérvár – Egyre kevesebben érdeklődnek a római katolikus papképzés iránt.
A gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola keretében működő papnevelde minden bizonynyal az egyetlen magyar tannyelvű, felsőfokú oktatási intézmény, amelynek befejeztével valamennyi végzős munkához jut, tartja Oláh Zoltán, az intézmény rektora.
A papnevelde diáklétszámlajstromából azonban egyéb következtetések is levonhatók: papszentelések száma felére csökkent a nyolcvanas évekhez viszonyítva, és hasonló arányban fogyott a plébánosi pálya iránt érdeklődők száma is. A hittudományi főiskola hallgatói közül sokan abbahagyják a tanulást Gyulafehérváron, legtöbb esetben a vízválasztónak számító első és második iskolai év után, s az intézményvezetés szerint jó aránynak számít, ha a végzősök 45–50 százalékát pappá szentelik.
„Négy éve vezetem az intézményt, s már az elmúlt öt évben is folyamatosan csökkent a felvételizők és a végzősök száma – magyarázta a Krónikának Oláh Zoltán rektor. – Helytálló magyarázatot nagyon nehéz lenne megfogalmazni, már csak azért is, mert a tanulmányi éveket elvégző növendékeink közül mindannyian kenyérbe léphetnének. Valószínűleg az időközben lemorzsolódó tanoncaink hivatástudatával van baj, egyre kevesebben vállalják a plébánosi munkával járó életformát, az ezzel járó lemondásokat.” A papneveldében – amely idén október elsejétől a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) keretében működik – 88 kispap kezdte meg az új tanévet. Első éven 22, hatodéven 12 hallgató tanul, haton gyakorlaton vannak. A 88 diákból 53-an a gyulafehérvári főegyházmegyéből, 13-an a temesvári egyházmegyéből, 12-en a szatmáriból, 5-en a váradiból érkeztek az új tanévre, öten pedig a ferences szerzetesrend tagjai. Oláh Zoltán szerint az intézmény legalább kétszer ennyi „tanonc” befogadására is alkalmas lenne, de az elmúlt évek jelentkezési arányainak figyelembevétele után a 2007–2008-as tanévre csupán húsz helyet hirdettek meg. Kivételes esetekben a helyek számát növelni szokták. „A papnevelde által meghirdetett egyhetes felvételi időszakra huszonnyolcan iratkoztak fel, ami jó aránynak számít az előző évekhez képest. Idén huszonkét jelentkezőt vettünk fel, a felvételi keretében a jelentkezők szóbeli és írásbeli vizsgát tettek le, meghallgatta őket az intézmény pszichológusa, valamint a papnevelde vezetősége is” – tájékoztatott a főiskola rektora.
A gyulafehérvári papnevelde szeminaristái hétéves képzést kapnak, majd a 25. életév betöltése után pappá szentelik őket, kihelyezésükről a tanulmányi éveket is finanszírozó egyházmegyék döntenek.
Negyed évezredes történelem
A gyulafehérvári papneveldét Sztoyka Zsigmond Antal püspök 1753-ban alapította, amely kezdetben a püspöki rezidencián, 1778-tól pedig a jezsuiták feloszlatása következtében üresen maradt kollégiumba működött. Batthyányi Ignác püspöknek 1792-ben sikerült megszereznie a volt trinitárius rendházat és a hozzá tartozó templomot. A szerzetház temploma helyén csillagvizsgálót és a világhírű Batthyaneum könyvtárat rendezték be, a zárdai részbe pedig beköltözött a papnevelde. Az 1970-es években megtervezett új teológiai intézet felépítése az állami hatóságok részéről állított akadályok miatt elmaradt, ezért a szeminaristák jelenleg is használatos kollégiuma régi egyházi épületek tatarozásával alakult ki. Az idei tanévtől kezdődően a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola csatlakozott a Babeş–Bolyai Tudományegyetemhez. Az érsekség indoklása szerint a beolvadás a hallgatók és az egyház javát szolgálja: csak így érhető el, hogy a növendékek államilag elismert diplomát, állami ösztöndíjakat kapjanak, posztgraduális képzéseken vehessenek részt.
Gyergyai Csaba
