Különleges kulturális ajándékot adtak a nagyváradi közönségnek a Váradi Biblia avagy Váradnak kegyetlen viadalok által lött török kézbe esése.
Az eredeti történelmi színhelyen, a nagyváradi várban megejtett ősbemutatót egyesek szerint 2500, mások szerint 1500 néző tekintette meg. A premier előtt a táncjáték ötletgazdája, megálmodója, Pálfi József nagyvárad-réti református lelkipásztor, a Csillagocska Alapítvány vezetője köszöntötte magyarul és románul a sokadalmat. Mint mondta, visszahozták a Váradi Bibliát, ahol annak idején, 1660-ban be kellett volna fejezni a nyomtatását. Merthogy 2008 a Biblia éve, szerettek volna méltóképpen hozzájárulni ehhez ezzel a produkcióval.
A lelkipásztor hangsúlyozta: a Biblia mindannyiunk közös kincse, értéke, a keresztyénség alapdokumentuma. Az ostromlott várból 1660-ban méltóságteljesen vonultak ki a várvédők tíz, félig kész bibliával és nyomdai fölszerelésekkel. A törökök hozzáállása az ügyhöz példaértékű volt. A vár elfoglalása után sorfalat álltak, hogy az ostromlottak szépen kihozhassák a bibliákat. Ebben a történetben a mulandó hajt fejet az örökkévaló előtt, és példát ad a háborús időkben való megbékélésről is. Hozzáfűzte: legyen ez a történet mindannyiunk tanulságára és megtisztulására.
Ezután Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár, aki sokat segített a tatár és török táncegyüttesekkel való kapcsolatteremtésben, magyarul, románul és törökül köszöntötte a részvevőket, s kifejtette: a történelem az élet tanítómestere. Méghozzá olyan lényeges dolgokra tanít, mint a tolerancia, béke és a barátaink szeretete.
Ezt követően a Konstancáról érkezett Juszuf Murat, a romániai muzulmán közösség főmuftija kiemelte a vallások és kultúrák közötti kapcsolatot, a jelentős történelmi momentumokat és a mostani együttműködés sikerét.
Végezetül Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület helyettes püspöke szólt az egybegyűltekhez. Említette, hogy a KREK 2002-ben elkészíttette a Váradi Biblia hasonmás kiadását. Hangsúlyozta: az Ige él – tűzből és vérből kipattanva és megmaradva.
Az ünnepi beszédek után este fél tíz körül kezdődött a nagylélegzetű, látványelemeket, pirotechnikai megoldásokat sem nélkülöző rítusjáték. 196 gyermek és fiatal tett időutazást a históriában, idézte meg a történelmet. A táncjáték két rendezőjének és koreográfusának, Dimény Leventének és László Csabának csöppet sem volt könnyű dolga összehangolni a sokféle, különböző felkészültségű tánccsoport munkáját. Gyönyörű és látványos momentumokat láthatott a közönség a kétszáz táncostól.
Az előadásban szerepelt a nagyváradi Csillagocska, a borsi Galagonya, az érsemjéni Ezüstperje, az érmihályfalvi Nyíló Akác, a váradi Lioara, a konstancai Mini Karadeniz török-tatár tánccsoport és nem utolsósorban az ankarai Hacet Tepe táncegyüttes.
Mind a koreográfia, mind Kobzos Kiss Tamás énekmondása jól érthetővé tette a történet mondandóját. Mindezt a díszlet és a felvételről, illetve élőben felhangzó muzsika is szépen hangsúlyozta. Mindenki szívvel-lélekkel, tudása legjavával járult hozzá a produkcióhoz. Az egységes, minden táncegyüttes részvételével zajló próbafolyamat múlt hétfőn kezdődött, s a legapróbb gyermek is naponta jó néhány órát próbált délelőtt is, délután is.
A vastapssal kifejezett nagy közönségsikert aratott előadás végén a Bibliákat kimenekítő várv édőket játszó táncosok szentírásokat osztogattak a nézőknek. A premier utáni fogadáson az ankarai táncegyüttes vezetői meghívták az itteni táncosokat, alkotókat a törökországi fővárosba, hogy ott is bemutassák a táncjátékot. Másnap, szombaton este Debrecenben adták elő a produkciót.
Tóth Hajnal
Reggeli Újság
