Millenniumi keresztelő Csíksomlyón

keresztelőSzokatlan dolgokról is gondoskodtak szombaton a somlyói ferences barátok: olyan termet kellett biztosítaniuk, ahol anyukák szoptathattak, tisztába tehették babáikat. Igaz, az is rendkívüli volt, hogy egyszerre 33 kisgyereket kereszteltek a kegytemplomban.

Jövőbe mutató eseménnyel is meg kívánta ünnepelni a családpasztorációs munkacsoport a Gyulafehérvári Főegyházmegye fennállásának ezredik évfordulóját. Így aztán érthető, hogy talán sohasem volt egyszerre ennyi kisgyerek a csíksomlyói kegytemplomban, mint szombat délelőtt. A 33 keresztelendő pici mellett természetesen ott voltak ünneplőbe, népviseletbe öltöztetve a testvérek, rokon gyerekek is, akik közül sokan talán csak annyit értettek az egészből, hogy rendkívüli ünnep ez családjuk számára.
Erdély különböző településeiről érkeztek családok, hogy a keresztség révén kisgyerekeik Isten gyermekeivé váljanak. Csíkszeredából hét, Lövétéről négy, Marosvásárhelyről és Sepsiszentgyörgyről három-három kisgyereket hoztak az eseményre, de a millenniumi keresztelőn kolozsvári, kézdivásárhelyi, székelyudvarhelyi, tusnádi, gyergyói, csicsói és budapesti gyerekek is elnyerték a keresztséget.
Ezer éve Szent István királyunk bencés térítőket hívott országába, és a Kárpát-medencében csoportosan megkeresztelkedtek a magyarok – emlékeztetett a szentmise elején Szénégető István atya, a családpasztorációs csoport vezetője, aki hitvallásának három pillérére építette szentbeszédét: „A hit kegyelem. A család áldás. A gyermek jövő.” E három bizonyosságot magyarázva hangsúlyozta, hogy annak a népnek van jövője, amely szívesen vállalja a gyermeket. A szónok örömmel mondta, hogy Erdélyben kialakulóban van egy olyan keresztény értelmiségi réteg, amely tudatosan vállalja a harmadik gyermeket is. A szombaton megkeresztelt gyerekeket – ahogy Szent István a Szűzanya oltalmába ajánlotta országának minden gyermekét – a csíksomlyói Mária oltalmába ajánlották, ő vigyázza és kísérje életükben, hogy legyenek Erdélynek egészséges testű, megbízható erkölcsű és alkotókészségű fiai és leányai.
A szombaton megkeresztelt gyerekek ajándékot is kaptak: Ilyés Erika szociális nővér egy könyvecskét adott nekik, amelybe szüleik feljegyezhetik a gyerek életének legfontosabb eseményeit. A családpasztorációs csoport és Seprődi József borász pedig egy-egy liter bort adott ajándékba, amelyet majd gyerekük bérmálása alkalmával bonthatnak fel a szülők.
A rendkívüli keresztelő ötletét Bíró Ernő kolozsvári hatgyerekes apuka vetette fel. A Hargita Népe kérdésére, hogy miért tartotta fontosnak ilyen formában jelezni a családoknak, a következőket mondotta:
– Úgy érzem, a millennium kapcsán ez az egyik olyan rendezvény, amely a jövőbe mutat, a jövőről, a következő ezer évről szól. Valamikor őseink nyolc-tíz gyereket vállaltak. Sokan azt mondják, azért, mert nem volt lehetőségük másként cselekedni. Szerintem a magyar társadalomban meg kell érjen az értelmiség arra, hogy önmagától és szabad akaratából vállaljon több gyereket. Mert a nemzet, a jövő szempontjából csak ez az út járható. Hiába magyarkodunk, hiába tűzzük ki a magyar zászlót nagy legényekként, jövünk el a somlyói búcsúra, miközben az otthoni családunk olyan, hogy a jó Isten irgalmazzon mindenkinek! Nem a nagy szlogenek ideje van, hanem a cselekvésé.
Rendkívüli keresztelőt tartottak szombaton a csíksomlyói kegytemplomban. Harminchárom gyereket ajánlottak Mária oltalmába, és velük egész nemzetünket. Mert mint elhangzott: ahol sok gyerek van, ott jövő is van. Ezer után még legalább ezer esztendő.
honline.ro