Az Európa tavaszának nevezett 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc bukását követő megtorlás első felvonása 1849. október 6-án zajlott le Aradon, a 13 hős tábornok kivégzésével. A véres megtorlás és bosszú kigondolója és végrehajtója Haynau osztrák hadvezér, akit 1847-ben temesvári hadtestparancsnokként nyugdíjaztak.
Négy napon át a nagymama sajátos ízvilágát lopták vissza Udvarhelyszékre: a lekvárok kikerültek a nyárikonyhából a sportcsarnok szomszédságába, a termelők további ismereteket szereztek a gyümölcskonferencián, a természetkedvelők a gyümölcsök útját fedezhették fel.
Bővebben: Régi idők ízei az udvarhelyszéki gyümölcsfesztiválon
Október 9-én Csíkszeredában, a Szakszervezetek Művelődési Házában kerül sor az Erdélyi Katolikus Karizmatikus Megújulás országos találkozójára. A nap témája az evangelzáció lesz, mottója pedig: „Nem akarok másról tudni köztetek, csak Jézus Krisztusról, a megfeszítettről.”
(1Kor 2,2).
Szent Ferenc napján, október 4-én tarja első összejövetelét a Ferences Klub a pesti ferencesek nagytermében. Célja összegyűjteni a Budapesten élő, tanuló, dolgozó fiatalokat, akik a ferences iskolák, templomok, zarándoklatok által kötődnek a rend szellemiségéhez.
Giovanni di Bernardone, akit később és mindmáig az egész világ Assisi Szent Ferencként ismer egyszerű életével, Krisztus iránt érzett szeretetével és odaadásával az egyháztörténelem egyik meghatározó alakjává és az egyház egyik legkedvesebb szentjévé vált. 1226. október 3-án, 44 éves korában költözött el a világból, és október 4-én temették el, amely liturgikus ünnepnapjává vált.
A Hit és Fény lelkiségi mozgalom 1971-ben született a franciaországi Lourdes-ban, válaszként az értelmi fogyatékos gyermekek és szüleik szorongására, magányára. Alapítója a francia Marie-Hélene Mathieu gyógypedagógus és a kanadai Jean Vanier, aki 1964-ben a franciaországi Trosly-Breuilben létrehozta a Bárka közösséget a család nélküli, intézetben élő sérültek számára. A Hit és Fény jelenleg 72 országban 1310 közösséget számlál.
A kommunista hatalom által évekre börtönbe zárt és kényszerlakhelyre ítélt püspök ismerte, értette és szerette népét. Talán éppen ezzel magyarázható, hogy emléke máig elevenen él Székelyföldön, „tanítása és példája világító jel” sokak számára.
A gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház és érseki palota régészeti és építészettörténeti kutatása és helyreállítási munkálataihoz kapcsolódóan történészek, építészek, régészek és restaurátorok osztják meg tapasztalataikat azon a szakmai értekezleten, amelyet a Teleki László Alapítvány és a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség szervez október 11-én és 12-én Budapesten.
Bővebben: Konferenciát tartanak Budapesten a gyulafehérvári székesegyházról