Április 30. és május 6. között Székelyföldön lesz megtekinthető az egyetlen boldoggá avatott székely, Boldog Apor Vilmos ereklyéjének egy darabja. A mártír püspök relikviáját a csíksomlyói kegytemplomnak ajándékozza a győri püspökség, ezt személyesen hozza el Pápai Lajos győri megyéspüspök.

Április 29-én a kegytemplomban a győri megyéspüspök hirdeti majd az igét a fél 11-kor kezdődő szentmisén, ezt követően pedig az ingdarabot ereklyetartóba helyezve állítják ki. Ezután az erdélyi ferencesek több városba is elviszik az ereklyét, így hirdetve az Apor Vilmos által képviselt értékek fontosságát.

A relikviát 17 órától Kászonban, május elsején 10.30-tól Gyergyószentmiklóson, 2-án Szovátán, 3-án Marosvásárhelyen, 4-én Nyárádszeredában láthatják a hívek 18 órától, 5-én 10 órától Máréfalván, 18 órától Székelyudvarhelyen, míg 6-án 12 órától Gyimesbükkön tekinthető meg. Pápai Lajos győri megyéspüspök az ereklye elhelyezését megelőzően, április 28-án Háromszékre látogat, Kovásznán 11 órától tart szentmisét.

Az esemény szervezőjeként Böjte Csaba ferences szerzetes korábban a Krónikának elmondta, Boldog Apor Vilmos elsősorban a családok számára jelent követendő példát, a püspök ugyanis nőket és gyerekeket védelmezve halt vértanúhalált.

„Az ereklye tulajdonképpen az ő vérrel átitatott ingének egy darabja, amelyet a történtek során viselt. Óriási dolognak tartom, hogy a püspök képes volt mások családjáért erre az áldozatra, nagyon örülnék, ha ez az eszménykép ma is gyökeret eresztene az erdélyi közösség körében” – fogalmazott a szerzetes. Rámutatott, a népszámlálás szomorú eredményeinek elsődleges oka, hogy az ismerősök, rokonok manapság nagyon könnyen elengedik egymás kezét, a családok széthullnak.

Ilyen körülmények között nagy szükség van egy olyan példaértékű személyiségre, mint Apor Vilmos püspök, aki a székely közösség egyetlen kanonizált, oltárra emelt tagja.

„Példája mindanynyiunk számára erőt ad, irányt mutat. Mennyire megváltozna a világ, ha a mártírhalált halt székely püspökünk példájára mi is ragaszkodnánk egymáshoz, ha az élet gondjai, nehézségei közepette is családjainkat szeretettel megvédenénk, és nem engednénk, hogy gyermekeinket, családtagjainkat a gonosz levadássza, bemocskolja. Hiszem, hogy ha a mártír Vilmos püspökünk példája átjárna bennünket, akkor a népszámlálási adatok is nagyon megváltoznának. Akkor a férj a feleségben, szülő a gyermekében Isten drága ajándékát látná, és nem engedné azt elrabolni, elsodródni” – írja  meghívójában Böjte Csaba.

Boldog altorjai báró Apor Vilmos neves erdélyi arisztokratacsalád sarja. A kalocsai jezsuitáknál tanult, majd 1915. augusztus 24-én Nagyváradon pappá szentelték. Gyulai plébánosként 26 évesen nagy tekintélyre tett szert, mikor a román katonák túszszedő akciója után az elfogott gyulai polgárok ügyében kieszközölte a túszok szabadon bocsátását.

1941. február 24-én, 49 éves korában Gyulán szentelték püspökké, március 2-án ünnepélyes keretek között vonult be Győrbe. Serédi Jusztinián bíboros 1941 elején őt nevezte ki a Magyar Szent Kereszt Egyesület elnökévé, amely testület az egész ország területére kiterjedően a keresztény hitre térő zsidó polgárok ügyével foglalkozott.

A német megszállás és nyilas hatalomátvétel után felekezetre és etnikumra való tekintet nélkül állt ki az üldözöttek mellett. Keményen bírálta és ostorozta a fennálló rendet, személyesen kelt a kiszolgáltatottak védelmére. Március 30-án, miután a rezidenciájára menekült asszonyok kiadását megtagadta, egy szovjet tiszt dulakodás közben halálosan megsebesítette

Április 2-án, húsvéthétfőn belehalt sérüléseibe. Holttestét a karmelita templom kriptájában temették el. 1986. május 23-án a győri székesegyházban helyezték végső nyughelyére. II. János Pál pápa 1997. november 9-én avatta boldoggá.

n Krónika