Az élet szent-Szeresd a gyereket!
(Felelet Európának)
Beborult az ég fölöttünk,
Merre tartasz Európa?
A megfogant gyerek sorsát
Egyedül a nőkre bizta.
A püspök is gyermekből lesz
Ő a jövő igérete,
Úgy nemzetnek, mint egyháznak
Egyedüli reménysége.
Csirályában megöletik,
E szándékos önpusztitást,
Előbb utóbb számon kérik.
Ha e bűntől vérzik kezed,
Rendüljönmeg a te lelked.
Hátha a sok élet között
Egy püspököt gyílkoltál meg.
Gondolatnak is borzalmas,
Hogyha Márton Áron anyja,
Mai modern nő lett volna,
Akinek az erkölcs nulla!?
Az erdélyi magyar sorsa,
Ezer viszály közepette,
A semmibe hullott volna.
Szándékosan eltüntette,
Mi tagadás: a nemzetnek
Első számú ellensége.
Mennyi tudós, mennyi szentnek
S nagy embernek az élete,
Egyedül a jó anyánknak
El nem múló dicsősége.
Az élet él és élni akar,
Isten gyújtja meg a lángot,
Ne oltsuk el bűnős kézzel,
Amit Isten reánk bizott.
Az életet szeretni kell,
Az a földi boldog ország,
Mely tele van gyerekekkel.
Vészharang szól nemzetünkre,
Hogyha már a temetők is
Anyák méhétől kezdődnek.
Könnyelmüség vagy gonoszség?
Bármint lehet, de visszaüt,
Ily sokszor súlyos bűntől
Egy nemzetnek élete függ!?
Vészharangot, ha nem hallod
Magyar népem vess magadra,
Az elveszett „Paradicsom”
Nem jön többé vissza soha!
Ezer év szól máma hozzánk:
Tekintsünk fel a keresztre,
Mondjunk nemet a halálra,
S tegyünk esküt az ÉLETRE!
Isten előtt megfogadjuk,
Lelkünkért és nemzetünkért
Az ÉLETET választottuk.
Erdély minden templomában,
Ily esküvel felruházva,
Erdély ország drága népe,
Bizva nézhetsz a jövőbe!