Elég annak látszani? Lukács Csaba tényfeltáró újságíró szerint Nyírő ártatlan az ellene felhozott vádpontokban
Nem vagyok az Édesapámat 1944 őszén elhurcoló, majd halálra kereső nyilasok védőszentje. Ellenkezőleg: hiszem és vallom, hogy bűneik soha nem évülhetnek el. Nemcsak a zsidók elleni bűneik, hanem a Magyar Haza aljas elárulása, Magyarország meggyalázása miatti bűneik sem sem. Nem vagyok hajlandó azonban hallgatni akkor, amikor igaztalanul a nyilasok közé sorolnak - kizárólag politikai ambícióktól vezérelve - embereket, akik nem oda tartoznak.
Lukács Csabát, a bátor haditudósítót, az idén az Orbán kormány által igen magas kitüntetésben részesített Magyar Nemzet újságírót, mióta ismerem, szakmájának abszolút hiteles és színvonalas lépviselőjének tartom. Ezért olvastam el oknyomozó írását Nyírő Józsefről. A Nyírő ellenes vörös kampány olyan megdöbbentő állításokat tartalmazott, hogy néhányat legkiválóbb, legtisztességesebb barátaim közül is magával ragadott. Ez engem azért lepett meg, mert tudomásom szerint Nyírő könyvei soha, még a legvadabb Rákosi rendszerben sem szerepeltek indexen.
Lukács Csaba kiderítette, hogy a háborús bűnösök közé Nyírőt soha nem sorolták. A Szövetségi Ellenőrző Bizottság nem tartotta megalapozottnak az erre irányuló vádat, amelynek alapján az ugyancsak székely-udvarhelyi születésű néhai Rajk László akkori belügyminiszter, kiadatását kérte.
Lukács Csaba megtudta, hogy a Nyírő-temetés szervezői kikérték a magyarországi zsidó szervezetek véleményét, akik kijelentették, hogy Nyírő József neve nem szerepel azokon a listákon, amelyeken háborús bűnösöket és nyilasokat tartanak számon.
Az Index azon munkatársa, aki a világ legostobább című írásában - "Nyilasnak látszó írót temetnek Erdélyben" - "importálta az új baloldali román kormány ideológiai arzenáljából a Nyírő József múltjára vonatkozó állításokat, - elismerte, hogy "Nyírő irodalmi értékeiről nagyjából konszenzus van a bal,- jobb, - szélsőjobboldali, illetve normális irodalmárok között." Végül még egy, Lukács Csaba által felfedett tény: Füzes nagykövet szerint "Nyírő nem volt hungarista náci".
Egyébként az egész Nyírő hecckampány a velejéig magyarellenes új, román, baloldali kormánytól ered.
A másik serpenyőben pedig ez áll: "Lehet, hogy Füzes nagykövetnek igaza van és Nyírő nem volt hungarista náci, de .... összehúzott szemmel bombafüstben eléggé annak látszott."
"Eléggé annak látszott...." Egy fényképen!
Ha Karinthy élne, és folytatná szenzációs könyvét az "Így írtok ti" címűt, akkor alighanem ez a veretes mondat szerepelne az 'Így írnak a kommunisták' című fejezetben."Eléggé annak látszott... Döbbenet!
"Eléggé annak látszott..." Megjegyzem, a bombafüstben én is hunyorogni szoktam. Utoljára öt és fél éves koromban volt ilyen élményem, amikor Budapestről Szegedre költözvén szüleimmel egy marha-vagonban (1945 nyara) egy tréfás-kedvű felszabadító szovjet katona bedobott egy füstbombát a vagon ajtaján. Remekül szórakozott ezen odakint az egész Radnaja Armija.
Én meg majdnem megfulladtam. És közben bűnösen hunyorogtam, mint valami hungarista. Bizonyára annak látszottam.
Most aztán reszkethetek, hogy valaki rájön és leleplez.
Kérem, ne mondják el senkinek! Ígérjék meg! Mert azután mehetek vissza Amerikába, Woosterbe temetkezni, pedig Szegeden szeretnék nyugodni.
Alkoholista mámorba szelídült hajdanvolt SZOT-vezér és MSZP vezér- asszony, maszopi EU képviselő Kósáné Kovács Magda így oktatta híveit még a Horn kormány idején:
"Nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani, Elvtársak!"
A dialektikus materializmus logikája szerint a mondat szocialista tükörképe így szól:
"Nem kell hungarista nyilasnak lenni, elég annak látszani hogy valakit még haló porában is meggyalázzunk, Elvtársak!"
Ami a bombafüstben való "bűnös" hunyorgáson túl Nyírő rovására írható, az, hogy képviselői esküjéhez hű maradt, és tagja maradt a nyilas hatalomátvétel után is a Parlamentnek, abban a hitben, hogy esküje az erdélyi magyarok képviseletére kötelezi. Igaza volt, vagy sem - nézőpont kérdése. Ha azonban nem volt nyilas hungarista, akkor hitem szerint volt erkölcsi joga ehhez. Ez Lukács Csaba véleménye is.
Ami azonban a legtöbbet árt Nyírőnek, az a Jobbik és "Malacka", azaz az erdélyi egységbontó Szász Jenő bábáskodása felette. Nyírő, ha élne, talán így fohászkodna Istenhez:
"Mennyei Jó Édesatyám! Az ellenségeimmel egész életemben, s talán most, a halálom után is majd csak megbirkózom valahogy. Csak a barátaimtól védj meg, kérve kérlek! Ámen."
Nyírő bűntelenül élt, de mostani rajongói halála után menthetetlenül a bűnösök sorába tuszkolják.
Rajtunk józan magyar értelmiségieken is múlik, hogy ezt ne hagyjuk.
Ne engedjük, hogy darutollas maskarák kísérjék, ne engedjük, hogy emlékét a Moszkva pénzelte szélsőjobb kisajátíthassa!
Mert Nyírő után sorba jönnek majd a két világháború közötti évek más írói, költői, tudósai is. A hiszékenységünknek, jóhiszeműségünknek ne essünk áldozatul!
Ahogy annak idején minden parasztot kulákká minősítettek, ugyanez a folyamat kezdődött el most íróinkkal, költőinkkel.
Lassan mindegyik írónk "zsíros paraszt" azaz "náci hungarista" jelzőt kap.
Ne hagyjuk, hogy nemzeti szellemi értékeinknek, Nyírőnek vagy másoknak az emlékét a nemzet selejtje, a szélső jobb és a szélső bal konszenzusban nyilas hungaristává minősítse.
Ahogyan József Attila sem volt kommunista, Nyírő József sem volt náci hungarista.
Ébredj, magyar értelmiség, amíg valamennyi értékünket el nem szakítják tőlünk!
A Krónikás
