Még sosem látott, egységes formában, eredeti görög nyelven készült kéziratokat találtak az egyik legfontosabb ókeresztény egyháztanítótól, Origenésztől. A leletre egy müncheni könyvtárban bukkantak rá.

Az ókeresztény egyháztanítók egyik legjelentősebb képviselőjének, Origenésznek a műveit eddig csak töredékesen ismerték a filozófusok, teológusok és egyháztörténészek. Most müncheni kutatók egy középkori könyvgyűjteményben nagyfontosságú leletre bukkantak. Egységes, teljes - tehát nem töredékes - formában fennmaradt görög szövegeket, kéziratokat taléltak Johann Jakob Fugger könyvgyűjteményében. (A Fuggerek egykor Európa leggazdagabb üzletemberei voltak, elsősorban pénzügyi ügyleteikről voltak ismertek.)

A most megtalált írások persze nem eredetiek, nem az ókorból, Origenész korából származnak, hanem középkori - feltehetően 12. századi - másolatok, de Origenésztől eddig csak töredékes, esetleg latin fordításban fennmaradt szövegek voltak ismertek. Origenész az ókereszténység egyik legfontosabb gondolkodójának számított, jelentőségét a Magyar Katolikus Lexikon Szent Ágostonéhoz hasonlítja. Német méltatások szerint az Augustinus előtti legnagyobb ókori keresztény filozófusról van szó.

A Münchenben megtalált szövegek úgynevezett homíliák, azaz a prédikációknak azon típusához tartoznak, amelyek a Szentírás egy-egy részletét magyarázzák. Origenésztől ilyen szövegek egységesen még nem kerültek elő, hiszen még a latin fordítások is töredékesek.

A kutatók akkor bukkantak rá Origenész munkáira, amikor görög kéziratokat rendeztek Johann Jakob Fugger könyvgyűjteményében. Minderről a Bayerische Staatsbibliothek (Bajor Állami Könyvtár) számolt be.

Origenésztől még soha, sehol nem találtak ilyen egységes, folyamatosan írt görög szövegeket, pedig ez az ókori szerző az egyiptomi Alexandriában született Kr. u. 185-ben, eredetileg tehát görögül írt. Később Palesztinába menekült, de járt Antiokhiában, Rómában és Athénban is - vándorlása a Római Birodalom keresztényüldözésével magyarázható elsősorban, de tanulás és tanítás miatt is megfordult a Földközi-tenger keleti partvidékének szellemi központjaiban. Origenész halálát 253/254-ra teszik a források.

A bajor könyvtár főigazgatója, Rolf Griebel szerint a mostani lelet nagyon jelentős, nemcsak a korára, hanem átfogó jellegére való tekintettel. A felfedezéssel immár lehetővé válik, hogy Origenész eredeti szövegeivel dolgozhassanak a kutatók. (Ezek a munkák a keresztény gondolkodás alapjait jelentik.)

A vastag, bőrkötéses kéziratok a 12. századból származnak. Marina Molin Pradel filológus azonosította ezeket, és időközben nemzetközileg elismert szakértők is megerősítették a hitelességét. A szenzációs leletet várhatóan december 5-én, egy tudományos szimpóziumon fogják bemutatni.

Szegő Iván Miklós
www.origo.hu