Június 24-én, vasárnap délben XVI. Benedek pápa emlékeztetett rá, hogy kedden látogatást tesz Észak-Olaszországnak azokon a területein, amelyeket az elmúlt hónapban nagy erejű és sorozatos földlökések sújtottak. A Szentatya megköszönte az olasz híveknek, hogy ezen a vasárnapon szándékaira gyűjtöttek a templomokban, támogatva karitatív tevékenységét.

Keresztelő Szent János liturgikus emléknapján XVI. Benedek pápa a Szent Péter teret megtöltő zarándokokhoz intézett beszédében megemlékezett Jézus előfutáráról.

Aki támogatja a pápa szeretetszolgálatát, az sokak szenvedését enyhíti a világ számos részén. A Szentatya ismét hangsúlyozni kívánta ezt a közismert tényt azon a napon, amelyen az olasz helyi egyház a vasárnapi szentmiséken összegyűjtött adományokat a pápa karitatív műveinek támogatására szánta.

„Köszönetet mondok minden plébániai közösségnek, a családoknak és minden egyes hívőnek kitartó és nagylelkű támogatásukért, amellyel nehézséggel küzdő testvéreiknek nyújtanak segítséget” – mondta a Szentatya. Emlékeztetett rá, hogy kedden, ha Isten is úgy akarja, rövid látogatást tesz Észak-Olaszországban, a közelmúltban földrengés által sújtott területeken. „Szeretném, ha ez a látogatás az egész egyház szolidaritásának a kifejezése lenne, ezért mindenkit arra kérek, hogy kísérjen el imáival” – hangzott a pápa felhívása.

Ha a hitből fakadó szolidaritás gesztusa javíthatja az életminőséget, akkor Keresztelő Szent János liturgikus ünnepe olyan jóra emlékeztet bennünket, amely túlmutat az emberi lehetőségeken. Ezt olvassuk ki Keresztelő Szent János történetéből, akinek élete azt bizonyítja, hogy „semmi sem lehetetlen Istennek” – szögezte le ismételten a pápa. Krisztus előfutára Szűz Mária kívül az egyetlen szent, akinek a liturgia megünnepli születését, mivel szorosan kapcsolódik Isten Fia megtestesülésének misztériumához.

A négy evangélium nyomatékosan előtérbe helyezi Keresztelő Szent János alakját, mint az Ószövetség utolsó prófétáját, aki az Újszövetség kezdetén a Názáreti Jézust mint Messiást, az Úr Felkentjét jelöli meg. Maga Jézus pedig ezt mondja róla: „Bizony mondom nektek: Asszonyok szülöttei között nem támadt nagyobb keresztelő Jánosnál. De, aki a legkisebb a mennyek országában, nagyobb, mint ő” (Mt 11,10-11).

János apja, Zakariás – Mária rokonának, Erzsébetnek a férje – az Ószövetség papja volt. Kezdetben nem hitt a már nem remélt apaságban és ezért néma maradt egészen a gyermek körülmetéléséig, akinek feleségével együtt az Isten által kijelölt, vagyis a János nevet adta. Ennek jelentése: az Úr kegyelmet gyakorol. A Szentlélek működésére Zakariás így szólt fia küldetéséről: „Te pedig, gyermek, a Magasságbeli prófétája leszel: az Úr előtt haladsz, hogy előkészítsd útját, s az üdvösség ismeretére tanítsad népét, mely a bűnösök bocsánatában van” (Lk 1,76-77).

Mindez 30 évvel később következett be, amikor János keresztelni kezdett a Jordán folyóban. Arra szólította fel az embereket, hogy ezzel a bűnbánati gesztussal készüljenek a Messiás hamarosan bekövetkező eljövetelére. Ezt Isten nyilatkoztatta ki számára a júdeai pusztaságban. Ezért nevezték el Keresztelőnek. Amikor egy napon Názáretből maga Jézus jött el, hogy megkeresztelkedjen, János először visszautasította, majd beleegyezett. Látta, amint a Szentlélek – galamb képében – Jézusra szállt, hallotta a mennyei Atya szózatát: „Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik” (Mt 3,12-17).

Ezzel azonban nem teljesedett még be Keresztelő Szent János küldetése: nem sokkal később meg kellett előznie Jézust az erőszakos halálban is: lefejezték Heródes király börtönében. Így maradéktalanul tanúságot tett Isten Bárányáról, akit elsőként ismert fel, és akit elsőként hirdetett nyilvánosan.

Keresztelő Szent János születésére is a szolidaritás légkörében került sor. Mária, aki Jézust hordozta szíve alatt, János anyjának segítségére sietett. Olyan gesztus ez, amelyet a keresztények nem felejthetnek el – mutatott rá a Szentatya.

„Kedves barátaim! Szűz Mária segít idős rokonának, Erzsébetnek, hogy kihordja terhességét és megszülessen János. Mária támogasson mindenkit Jézus, a Krisztus, Isten Fia követésében, akit a Keresztelő nagy alázattal és prófétai buzgósággal hirdetett az embereknek”.

Az Úrangyala elimádkozása után a pápa öt nyelven köszöntötte a több mint 40 ezer hívőt, közöttük az olaszországi „Pro Loco” műemlékvédő társulat önkénteseinek népes csoportját, akik szövetségük fennállásának 50. évfordulóját ünneplik. XVI. Benedek pápa elismerő szavakkal szólt szolgálatukról, amellyel az ország kulturális örökségét védelmezik.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír