Dr. Vencser László 2012. június 25-én a bécsi Magyar Nagykövetség Márványtermében Szalay-Bobrovniczky Vincétől, Magyarország Ausztriába akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövetétől átvette a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje (korábbi nevén a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje) kitüntetést.

A több mint félszáz érdeklődő és a Duna Televízió kamerája előtt zajló ünnepi eseményen a nagykövet úr laudációjában többek között a következők hangzottak el:

"Nem tartom magam olyan személynek, aki történelmet írt, de történelmi időket éltem meg, és meggyőződésem, hogy a történelmi korok fehér foltjainak megszüntetéséhez minden ember hozzájárulhat – olvasható az Itthon és otthon, Vencser László 60 éve című kötet bevezetőjében maga a főszereplő gondolata, aki egy izgalmas kalandregény főhőse is lehetne. Az ő tetteit azonban nem egy író fantáziája határozta meg, hanem a valóság, a megpróbáltatások, az isteni gondviselés és a székely szíve, amely mindig a szülőföldjéért dobogott. (...)

Vencser László külföldi tartózkodása alatt is felelősségteljesen gondoskodott szülőföldjéről. Vallja, hogy Krisztus papjának lenni azt is jelenti, hogy bárhol él és gyakorolja küldetését, mindenütt Isten népéért él és dolgozik.

Vencser László itthon van Erdélyben és otthonra talált Ausztriában. A szülőföldje azonban még mindig hazavárja… Visszavárják, hiszen az ő életét is a gyergyói vidék, annak hegyei, az erdők illata határozta meg és alakította. Magán hordozza a székely emberek sajátos vonásait: nem alkuszik, egyenes, mint a székely föld fenyői: nehéz megtörni, nem hajlik meg, inkább derékban törik el - írja a a Jakab Antal Keresztény Kör tagsága nevében  Varga Gabriella.

Magyar Kurír