Részlet az Új Ember július 29-ei számából:

„Fut tovább a Föld nevű projekt"

Beszélgetés Böjte Csaba kisebb testvérrel

Egyik írásában úgy fogalmaz, hogy talán egyszer hableányt tetováltat a mellére. Holt tart a dolog?

- Mozgatja, sok mindenre ráviszi az embert a szeretet, olyasmire is, amit nem gondolt volna. Egy megfontolt, komoly szerzetes mi mindenre képes egy aranyos kisgyermek kedvéért, csak azért, hogy felvidítsa! Csodálom a lányokat: amikor szerelmesek lesznek hogy megszeretik a főzést, a mosogatást! Ugyanez történik a szerzetessel is, ha elkezdi szeretni a híveit, a gyerekeket. Sok furcsaságot bevállal a kedvükért. De azért a hableánytetkó még nem készült el…

Csaba atya világszerte ismert személyiség, mégsem szállt el magától. Hogy kell ezt csinálni?

- Vannak kudarcélményeim. Azt szoktam mondani a gyerekeknek: a hidegtől és az éhségtől meg tudom védeni őket, de önmaguktól nem. Sokszor egy-egy kölyök akkora öngólt rúg, hogy csak úgy füstöl a háló. Ilyenkor elgondolkozom, miért nem tudtam megmutatni neki a zsákutcát, hogy nézze, ott van, ne menjen bele. A kudarcok segítenek abban, hogy kicsinek érezzem magam, és mindig megmaradjak kisebb testvérnek.