A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által Árpád-házi Szent Erzsébet születésének 800. évfordulója alkalmából meghirdetett jubileumi évet Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek ünnepélyes szentmisével zárta le november 18-án Sárospatakon, Szent Erzsébet szülővárosában.

 

 

 

 

 

A sárospataki plébániatemplomban 10.30-kor kezdődött szentmisén Erdő Péter bíborossal koncelebrált Juliusz Janusz érsek, apostoli nuncius, a magyar püspöki kar több tagja, valamint Tempfli József nagyváradi megyéspüspök. A szertartáson jelen volt Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke, Csepregi András, az Oktatási Minisztérium egyházi kapcsolatok titkárságának vezetője és számos lovagrend képviselője.

A szentmise elején Hörcsik Richárd sárospataki polgármester, majd Ternyák Csaba egri érsek köszöntötte a megjelent vendégeket, valamint a templomot zsúfolásig megtöltő híveket.

Ezután került sor Juliusz Janusz érsek, apostoli nuncius bejelentésére, miszerint az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció  basilica minorrangra emelte a sárospataki templomot. A szentszéki irat szövegét honlapunkon hamarosan olvashatják.

Szentbeszédében Erdő Péter bíboros felidézte a jubileumi év főbb eseményeit: országszerte és határainkon túl is szobrokat állítottak és képeket szenteltek, tudományos konferenciákat, zarándoklatokat,  koncerteket szerveztek, reprezentatív kiadványok jelentek meg az Árpád-házi szent tiszteletére, illetve számos közterület, utca vette fel az ő nevét. XVI. Benedek pápa mindezen események koronájaként idén júliusban ünnepélyes levelében Szent Erzsébet életművét és tanúságtételét méltatta az európai püspöki konferenciák figyelmébe ajánlva a magyar szent példáját – fogalmazott Erdő Péter.  (Benedek pápa levele  Dokumentumok rovatunkban olvasható.)

Szent Erzsébet példájának lényegét a bíboros abban foglalta össze, hogy „Istent feltétlenül, mindennél jobban szerette, Isten számára nem elvont gondolat, hanem élő személy volt, akinek akaratát és szeretetét utolsó leheletéig követni akarta".

Erzsébet időszerűségének, napjaink emberére gyakorolt hatásának okát Erdő Péter abban látja, hogy mai  világunkban, amikor „fogyatkoznak a barátságok, egyre többen félnek házasságot kötni, gyermeket világra hozni, sokan nem látják a határt a virtuális és a tényleges valóság között", ezért van szükségünk „arra az egyszerűségre, amely Szent Erzsébetet Istenhez és a világhoz kötötte".

Jócselekedeteinkben mindig Isten képét kell tükröznünk, hiszen arra kaptunk meghívást, hogy „életünk az ő szeretetének ajándéka legyen a világ felé". Az ajándékozó ember, kivált a rászoruló embertársaknak az emberhez méltó élethez szükséges javakat, élelmet, tudást, nevelést, betegségben kezelést és ápolást, elesettségben gondozást megadó ember Isten képét ragyogtatja fel a világ előtt. Ebben nagyszerű Erzsébet életszentsége – fejtette ki a főpásztor.  (Erdő Péter szentbeszéde  Dokumentumok rovatunkban olvasható.)

A szentmise utáni rövid szünetben az egész ünnepség zenei szolgálatát ellátó Mátyás-templom Ének- és Zenekara Vavrinecz Mór Te Deum című művét adta elő Tardy László karnagy vezényletével.

Ezután került sor a Szent Erzsébet rózsája-díj átadására. A ceremónia előtt elhangzott: a díjat a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat kezdeményezésére 1999-ben alapította az irgalmasság és a szolgáló szeretet erényeinek elismerésére, és a díjazott személyes példájának felmutatására. Mint arról korábban már hírt adtunk, az idei kitüntetett Mádl Dalma asszony, a Katolikus Karitász jószolgálati nagykövete. A kitüntetést Erdő Péter bíboros adta át.

Ezt követően Seregély István ny. érsek, a Szent Erzsébet Emlékbizottság elnöke mondott beszédet, áttekintve a jubileumi év eseményeit. Mint fogalmazott, amikor 2006 őszén a Püspöki Konferencia meghirdette az emlékévet, aggodalom töltötte el, hiszen a mai magyar társadalomban érezhető a múlt század terheinek lenyomata, amely az emberek reménytelenségében, bezárkózottságában, visszahúzódottságában látható. Seregély István örömmel állapította meg, hogy aggodalma alaptalan volt, mert az emberek hűsége ma is eleven Szent Erzsébethez, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a rengeteg megemlékezés, zarándoklat, program, amelyeket az ő tiszteletének szenteltek. Megemlítette, hogy Magyarországon kívül számos európai országban megünnepelték a magyar szentet, így rangos eseménysorozatoknak adhatott otthont többek között Róma, Kassa, Eisenach, Párizs vagy Coimbra is. Az érsek végül köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik a jubileumi év programjain és azok előkészítésében részt vettek.

A sárospataki templom oldalán a mai naptól emléktábla, Kovács István szobrászművész munkája őrzi Szent Erzsébet emlékét. A táblát Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke leplezte le, beszédet mondott Ódor Ferenc, a Borsod–Abaúj–Zemplén megyei közgyűlés elnöke.

A jubileumi évet lezáró ünnepség a vártemplomban a délután 3 órakor kezdődött hangversennyel zárult, a Mátyás-templom Ének- és Zenekarának közreműködésével.

(Az ünnepség egyes részleteiről a későbbiekben bővebben beszámolunk. Mádl Dalmával készített beszélgetésünket hamarosan olvashatják honlapunkon. Képgalériánk szintén rövidesen megtekinthető.)

Horánszky Anna/Magyar Kurír