Mind Szent István, mind az új kenyér ünnepe újkori hagyomány, s a két ünnepnapot hol egyben, hol pedig szétválasztva, egyszer vallási, máskor állami ünneppé tették Magyarországon, mert nem lehetett az augusztus 20-i ünnepet kiiktatni. Adni kellett neki valami új jelentést, de úgy, hogy az újban legyen valami a régibôl is. Mára egyházi és egyben állami, a köztársaság ünnepe augusztus 20. – mondta az MTI-nek Tátrai Zsuzsanna néprajztudós, az MTA Néprajzi Kutatóintézetének fômunkatársa.

1774. augusztus huszadikát, Szent István napját Mária Terézia (1717-1780) német-római császárné, magyar királynô tette országos ünneppé. Valójában a XIX. század elején, 1818-tól kezdôdtek a rendszeres ünnepségek, ekkor rendeztek elsô ízben körmenetet Szent István jobbjának a tiszteletére.

Ezen részt vett a nádor, a hercegprímás, a papság, a helytartó tanács, a katonai és polgári hatóságok képviselôi, a bencés Buda magisztrátusa, a diákok, a céhek zászlókkal vonultak fel, és zarándokoltak Budára az ország minden részébôl. Az 1840-es évekre augusztus 20. már népünnepély lett, a Gellérthegyrôl ágyúszóval adtak jelet az ünnepség kezdetérôl.

1948-ig egyházi ünnep volt, 1948-49 között egy évig nevezték új kenyér ünnepének, 1949 után alkotmány ünnepe, 1970-ben "visszaszivárgott" az alkotmány mellé István, 1989-tôl ismét Szent István került elôtérbe, mellé rendelték a Magyar Köztársaság ünnepét, de nem veszett el a kenyérünnep jelleg sem. 1991-tôl hivatalos állami ünnep lett.

Paraszti hagyományai nincsenek Szent István napjának, mert az István névnapot télen ülték meg, nyáron, aratás idején kisebb gondjuk is nagyobb volt annál, hogy ünnepeljenek.

Egyes vidékeken az 1740-es években már voltak aratási fölvonulások, mint Bél Mátyás (1684-1749) Tractatus de rustica Hungarorum (A magyar vidéki életrôl) címû mûvében írja: kalászokból font aratókoszorút vittek a kévés aratók az uraságnak. Már akkor szokás volt, hogy az aratást ünnepséggel fejezzék be. Aratóbál, áldomás új kenyérre többszázados szokás, de a két világháború közötti idôkben, tehát a 20-as évektôl emelték az ünnepet állami szintre.

Az új kenyér ünneplésének gyökerei egyrészt a XVIII. századig nyúlnak vissza, a július 15-i liturgikus ünnephez, az apostolok oszlása napjához, ekkor szentelték meg az új kenyeret és sütöttek kolduscipót, amit osztogattak a szegényeknek. Másrészt Darányi Ignác földmûvelésügyi miniszter 1899-ben rendeletben szorgalmazta az aratóünnep felújítását az agrármozgalmak lecsendesítésére, illetve a földesúr és az aratók közötti patriarchális jó viszony helyreállítása érdekében.

Tátrai Zsuzsanna elmondta, hogy a reformátusok Szent István napjára a Felvidéken, a Gömör megyei Szuhafôn lisztet gyûjtöttek házról házra járva, s ebbôl nagy kenyeret sütöttek a legszegényebb családoknak.

A magyar néphagyományban nagy jelentôséget tulajdonítottak a kenyérnek, mert alapvetô étek és Krisztus- szimbólum, mint például az úrvacsora, amely kenyér formájában történik. Karácsonykor, majd újévre is sütöttek, hogy egész évben legyen a családnak kenyere. Ha leesett egy darab, fölvették és megcsókolták, megszegésekor képletesen keresztet rajzoltak rá a késsel.

A kenyérsütésnek is hiedelmekkel átszôtt folyamata van: csak nô készíthette, férfi nem, ha a nôt havibaj gyötörte, nem kezdhetett kenyérsütésbe és akkor sem, ha elôtte szexuális életet élt. Vigyáztak a készítés folyamatára, hogy ne láthassa idegen, nehogy szemmel verje, a szakajtót fölborították, hogy nagyra nôjön a kenyér.

Idôjárási hiedelmek is kapcsolódnak augusztus 20- hoz: a Drávaszögben úgy tartják, hogy ha aznap szép az idô, jó gyümölcstermés várható. A beregi Tisza-tájon ezen a napon mennek el a gólyák. A 40-es nap is kapcsolódik hozzá, amilyen idô van augusztus 20-án, olyan idô lesz az elkövetkezendô 40 napban.

Augusztus 20-ban sokféle ünnep csúszott össze, a vallási, az állami, benne elôbb az alkotmány, majd a köztársaság és az új kenyér ünnepe. A nap népünnepély jellege megmaradt, sôt erôsödött a különféle parádékkal, tisztavatással, tûzijátékkal, hagyományôrzô programokkal, mesterségek ünnepével – jegyezte meg a néprajztudós.

Orbán Györgyi