Az erdélyi egyházmegye alapításának 1000. évfordulójáról emlékeztek meg a marosszentgyörgyi római katolikus plébánián az elmúlt hét végén. A rendezvény „díszvendége” a Szent Korona másolata volt. A 677 évvel ezelőtt említett plébánia kertjébe cédrusfát ültettek.

Pénteken délután a maros­szent­györgyi gyerekek Templomunk és egyházközségünk története című vetélkedőn vettek részt, szombaton este a millenniumi összesített kórus műsorát hallgathatták meg a vendégek. A rendezvény fénypontja vasárnapra esett, amikor a délelőtt folyamán Csintalan László marosvásárhelyi főesperes celebrálta a szentmisét. Az ünnepségen jelen voltak a marosszentgyörgyiek mellett a testvéregyházak küldöttei, marosvásárhelyiek és más, megyebeli településekről érkezett érdeklődők.

A szentmise idejére a korona másolatát a Szűz Mária-szobor alatt helyezték el, mintegy utalva arra, hogy első királyunk, Szent István neki ajánlotta fel a magyarok védelmére. A szertartás alatt a gr. Petki Dávid cserkészcsapat és a Szent György Lovagrend tagjai őrizték a magyarság legértékesebb ereklyéjének másolatát. Utána a marosszentgyörgyiek és a vendégek elvonultak a korona előtt, majd valamennyien a parókia kertjébe mentek át.

Eredetet szimbolizáló cédrusfa

Embernyi magas cédrusfa-csemetét ültettek el a kert fasorai közötti szabad helyre, az egy nappal korábban beültetett fenyőcsemeték szomszédságába. Baricz Lajos helybéli plébános az egybegyűlteknek elmondta – a cédruscsemetét a zalaszentgyörgyi testvértelepüléstől kapták ajándékba, hogy az erdélyi havasok fenyőinek társaságában hirdesse az évezredes ittlétünket, kereszténységünket. „A cédrusfa Ázsiából származik, miképpen a mi őseink is onnan indultak hazát foglalni, a cédrus fájából készült a Megváltó keresztje, s a cédrusfa a botanikusok szerint ezer-kétezer évet is elél. Ez így együtt méltóképpen szimbolizálja kereszténységünket, jogunkat ahhoz a földhöz, amelyen már több mint ezredéve élünk, s küzdünk a megmaradásunkért” – emlékeztetett a plébános.

Az ültetés után számos marosszent­g­yörgyi lakos zarándokolt el a katolikus templomba, ahol időközben a templomhajó közepére helyezték át a koronát, hogy a látogatók elvonulhassanak előtte. A plébánostól tudjuk – sokan jelezték óhajukat, hogy megnézhessék a koronát, többek között az egyik marosvásárhelyi nagyüzem magyar csoportja is.

Ma még a helybéli iskola tanulói jönnek el szervezetten, hogy tisztelegjenek a korona előtt. 677 éves egyházközség

A gyulafehérvári egyházmegye megalakulása után 323 évvel, 1332-ben a pápai dézsmák regesztrumában szerepel önálló egyházközségként Marosszentgyörgy s Fabianus nevű papja, ami azt jelenti, hogy jóval korábban létrejött, valamikor a kora-Árpád-korban. A 677 évet az első írásos emlék keltezésétől számítják. Hosszas történelme alatt sokat megélt – aranykort és üldöztetést, valláscserét és újraalakítást, míg elérte a mai állapotát, amikor hozzávetőlegesen ezerhétszáz hívet számlál.

Bakó Zoltán, Vásárhelyi Hírlap,

2009. május 11.