Vízkereszt ünnepét megelőző napokban a római katolikus családok fogadják a házszentelőket. A csengettyűsök jelzik az áldáshozók érkezését, majd az egyházközség megbízottja - rendszerint a lelkipásztor-, a kántor és a ministránsok érkeznek meg a hajlékba. A pap áldást kér a házra, lakóira, elbeszélget a családtagokkal, végül a kántor felírja az ajtófélfára a házszentelés jeleit. A rítus szentelménye a víz és a gyertya.

Farkas Alajos teológiai hallgató (képen) gyakorlati évét a szombatfalvi római katolikus egyházközségben végzi. Ebben az időszakban rendkívüli élményt jelentett számára, hogy a házszentelés alkalmával ellátogathatott előbb a szombatfalvi, majd a Bethlen-negyedi otthonokba. Lapunknak elmondta: ministránsként egész más érzésekkel kapcsolódott be a házszentelés szokásrendjébe, mint az idén, amikor maga végezhette a szertartást. Kiemelte: örömmel tapasztalta, hogy ha nem is nagy számban, de vannak három gyermeknél többet nevelő családjaink. A náluk tapasztalt összhang, az együvé tartozás érzése mélyen érintette. Másik lélekemelő élménye, hogy az idős vagy beteg szülő mellett a házszentelés alkalmával jelen voltak a gyermekek családjaikkal. Tetszett, hogy az ágyban fekvők lakrészében fogadták a házszentelőket, és nem a „tisztaszobában”.

Szülőfalujában mindenki római katolikus, városunkban tapasztalta meg gyakorlatban a vallási sokszínűséget. Kiemelte azt a szeretetet, ahogyan a más felekezetű családtagok viszonyultak a szertartást végzőkhöz. Megkérdeztük: utasította-e el valaki a házszentelést? Válasza határozott nem! Ugyanazt a közösségiséget érezte meg, amit a templomi vagy plébániai szolgálat során. Amint a sokféle kisközösségben is megtapasztalta: mindenki megéli az „odatartozást”.

A gyakorlati év székelyud­varhelyi időszakában számos tapasztalattal gazdagodott. Felemlegettük az első prédikációtól megtett lelki utat is. A teológia a tudományos elmélyülés helye, és nagyon nehéz lenne e gyakorlat nélkül szolgálati helyre kikerülniük. „Tiszti” a fiatalokkal nagyon jól szót ért. De a sok ministráns, a tele templom is maradandó tapasztalata. Az összetartó közösség, a sok ismerős, akikre szert tett, mind-mind hivatáserősítő. És talán a legfontosabb útravalója: nem véletlen, hogy ha a plébánián sok közösség van – sok múlik a felelős lelkipásztor viszonyulásán. Igyekszik a közösségépítés módszereit is eltanulni.

Vízkereszt

Január 6-a vízkereszt, a karácso­nyi ünnepkör zárónapja. Nem a vízszentelés, hanem az Úr Jézus Krisztus megkeresztelkedésének ünnepe. Ugyanakkor a napkeleti bölcsek hódolatának ünnepnapja, valamint a pogánymisszió és Jézus első, kánai menyegzőn tett csodájának ünnepe, amikor dicsősége megjelent e világban. Az ünnep liturgiája Jézus hármas megjelenéséről emlékezik meg. Vízkereszt egyházi jelképe a sugárzó, arany betlehemi csillag, amely összekapcsolja a nap szent eseményeit. A vízkereszt ünnepének hivatalos neve görög-latin szóval epifánia, illetve Epiphania Domini - magyarul Urunk megjelenése. A nyelvünkben használt vízkereszt elnevezés az ünnep szertartásából, a vízszentelésből származik. A karácsonynál régibb jeles nap a római katolikus egyházban főünnep. Utána kezdetét veszi az évközi idő, és hamvazószerdáig tart a farsang.

Farkas Alajos Csíkmenaságon született, Csíkszentgyörgyön járt iskolába, majd a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Líceumi Szemináriumban érettségizett. A gyulafehérvári teológiai kar IV. évfolyamát elvégezve, október elsejétől a székelyudvarhelyi Szent György plébánián tölti gyakorlati évét. Két fiútestvére van.

Molnár Melinda