Ennek a lelki alapállásnak példájául állítja elénk a zsidóknak írt levélből vett szentlecke Ábrahám alakját, aki zarándokként, idegen földön, sátorban lakik, s „útjának célja nem a földön, hanem a mennyben van”. Ez fejezi ki az egyház legfontosabb jellemzőjét, vagyis „az ég felé törekvést”, amiről megemlékezünk, valahányszor a Hiszekegyben megvalljuk, hogy hisszük „az eljövendő örök életet”. XVI. Benedek pápa arra hív fel minket, hogy bölcsen és előrelátóan töltsük földi életünk idejét, s tartsuk szem előtt végcélunkat, vagyis „a végső valóságokat: a halált, az utolsó ítéletet, az örökkévalóságot, a poklot és a mennyországot” – foglalja össze a Radio Vaticana.
Az Úrangyala elimádkozása előtt a Szentatya a Boldogságos Szűz közbenjárását kérte, hogy Mária, aki már eljutott a mennybe és onnan kíséri lépteinket, „segítsen, hogy ne felejtsük el, hogy itt a földön csak átutazók vagyunk, és tanítson meg minket arra, hogy felkészüljünk a Jézussal való találkozásra’.
Az Angelus elimádkozása után a Szentatya megemlékezett az áradások sújtotta dél-ázsiai területek lakosságáról és mindenkit arra kért fel, hogy imádkozzon az áldozatokért és támogassa a segélyakciókat.
A köszöntések során a pápa lengyel nyelven köszöntötte mindazokat a jelenlevőket, akik a következő napokban valamely Mária-kegyhelyre zarándokolnak. Az olasz részvevők között kiemelten üdvözölte a „Gli Alunne del Cielo” ifjúsági kórust, majd ismételten Mária közbenjárását kérte, mellyel „segítsen minket, hogy mindig hűségesen válaszoljunk a szentségre szóló hivatásra, melyet Krisztus mindnyájunknak megad”.