A 20. század erdélyi nagyok Pantheonjában egyik fő hely Márton Áron püspököt illeti – írja Dr. Marton József egyetemi tanár. Márton Áron püspök 30 éve, 1980-ban hunyt el, de emléke ma is él Székelyföldön.
„Szeresd a te Uradat, Istenedet teljes szívedből és szeresd felebarátodat, mint önmagadat. Ezen a kettős törvényen áll minden parancs, minden, amit a próféták mondottak ebben az egy törvényben van összesűrítve."
Ezekkel a szavakkal búcsúzott utolsó csíkszentdomokosi látogatásán Áron püspök földijeitől. Az 1896-ban született Márton Áron utolsó kívánsága – betegsége miatt – nem teljesülhetett: többé nem láthatta szülőfaluját. 1980 októberében Gyulafehérváron hunyt el, ott is helyezték örök nyugalomra a székesegyhás kriptájában.
Bodó Péter nyugalmazott lelkipásztor a püspökkel való utolsó találkozásáról mesél. Kispapként – Gyulafehérvárra kerülve – ismerte meg Áron püspököt, aki szigorú, de végtelenül jóságos nevelője és oktatója is volt a kispapoknak. Az 1939-ben püspökké szentelt Márton Áronra nehéz idők várnak. A második világháború, majd a kettészakított egyházmegye és a 1945 utánegyre erősödő kommunista erők befolyása során mind határozott kiállásra késztették. 1948-ban a kormány olyan megegyezést akart elfogadtatni vele, amivel a rábízott Egyházat egyoldalúan az állami érdekeknek rendelte volna alá. Ennek elutasítása miatt 1949-ben letartóztatták. 1954 januárjáig különböző börtönökben sínylődött, híveivel, családjával még levélben sem tarthatta a kapcsolatot.
„954 Úrnapján dubával szállították Enyedről Bukarestbe. Gyulafehérváron zúgtak a harangok – bizonyára akkor volt a körmenet – és arról ismerte fel, hogy székvárosán halad keresztül. Ettől kezdve már Bukarestben más bánásmódban volt része, mint addig, jobb ellátást kapott, külön cellát, programot készíthetett magának, tudomásom szerint egy egyházi törvénykönyvet, egy Bibliát és egy zsolozsmás könyvet kért a maga számára” – mondta Bodó Péter, nyugalmazott lelkipásztor Gyergyószentmiklósról.
Szabadulása után, 1955-től elkezdte bérmakörutjait ahol híveivel találkozhatott. Székelyföldón és a gyimesekben népviseletbe öltözött emberek százai várták szeretett püspöküket. Virágot szórtak lába elé, bérmálási szentmiséi valóságos népünnepek voltak.
A kommunista hatóságnak szúrta a szemét a hatalmas lelkesedés, de nem tudtak mit tenni: az emberek megvédték Áron püspököt.
„Körülvették, több kört alkottak, hogy senki ne tudjon közel férni a püspökhöz, tudniillik el volt terjedve a nép között is, hogy a püspökurat el akarja a hatalom vinni és ezért erős kísérettel jött be ide, Somlyóra, hogy senki hozzáférni nem tudott. Csak távolról lesték az urak, az elvtársak” – meséli Márk József, ferences szerzetes Csíksomlyóról.
A Márton Áron püspök nevét viseli egy gimnázium Csíkszeredában. A Hargita megye legszínvonalasabb középiskolájaként számontartott gimnáziumban szeretettel ápolják a nagy püspök emlékét.
„Márton Áron az iskola diákja volt, ebben az épületben is járt, mert ez az iskola a háború előtt készült el. Ennek a folyományaképpen 1990-ben a romániai rendszerváltás után a tantestület akaratából az addigi csíkszeredai Matematika-Fizika Líceum az ő nevét vette fel. Azóta Márton Áron Gimnázium ennek az iskolának a neve” – mondja Varga László, a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium igazgatója.
Számtalan – Márton Áron püspökkel kapcsolatos – fényképet, dokumentumot, korabeli újságcikket gyűjtött össze Lázár Csilla. Idén, halálának harmincadik évfordulóján múzeumot, emlékházat is szeretnének berendezni amely a felnövő generációk számára is megőrzi a püspök emlékét.
Az ötvenes években tartott diadalmas bérmaútjait követően 11 évre háziőrizetre ítélték. 1968-ban szabadon engedik, ekkor újra végigjárta, megbérmálta, megáldotta az érkezésére nagy szeretettel készülő híveit. Életének utolsó éveit súlyos betegségben töltötte, 1980 szeptemberében 84 évesen hunyt el. Áron püspököt már életében szentnek tekintették, szenttéavatási pere a Szentszék engedélyével 1992-ben indult be.
Csata Orsolya
Duna TV, Térkép