A magyarok legnagyobb zarándokhelyét az UNESCO kulturális örökségeinek listájára javasolja Kelemen Hunor romániai kulturális miniszter.

 

 

A Csíkszeredához tartozó Csíksomlyón a Szűzanya kiemelt tiszteletét már az 1440-es években, a ferencesek letelepedéséről és az első templom építéséről szóló pápai dokumentumok is említik. A jelenlegi kisbazilika főoltárán látható 2,27 méter magas, Napbaöltözött Asszonyt megjelenítő Mária- kegyszobor az 1510-es években hársfából készült. A pünkösdszombati fogadalmi zarándoklat 1567-ben, a nagyerdei csatában a hittérítők ellen katolikus hitüket védő csíkiak és gyergyóiak győzelme után kezdődött. A diktatúra után százezrek zarándokolnak a búcsúra.

Kelemen Hunor romániai kulturális miniszter szeretné, hogy a kegyhely az UNESCO kulturális örökségi listájára kerüljön, mert akkor még nagyobb figyelmet és nagyobb védettséget kaphatna.

- Mi, csíksomlyói ferencesek örvendünk a miniszter úr kezdeményezésének. Azonban, ha mégsem járna sikerrel ez a kezdeményezés, nekünk lenne egy ötletünk, hogy miképpen támogathatnák a kegyhelyet. Ahhoz, hogy Csíksomlyó a magyarság legnagyobb zarándokközpontja lehessen, támogatni kellene az úgynevezett Somlyó rendezési tervet, amely, ha megvalósul, akkor az ideérkező zarándokok nem a zsúfoltan forgalmas út mellé érkeznek meg, hanem egy szép, több száz férőhelyes parkolóba, ahol ízléses táblák és kedves idegenvezetők jeleznék, hogy melyik sétányon kell elindulniuk – mondta Péter Artúr ferences szerzetes-rendházfőnök.

Hargita megye Műemlékvédelmi Hivatalában különben 394 műemlékobjektumot tartanak nyilván. Ezek 75 százaléka szakrális műemlék. A több évszázados székely templomok az Árpád-kori templomok maradványait is őrzik.

- Árpád-kori templomok jelentős része ma nem látható. Ezek be vannak építve, el vannak falazva, többnyire a hajófalak még valamennyire láthatók, hozzáférhetők. Például a szentélyek mind a padló alatt vannak. Gyakorlatilag nincs olyan Árpád-kori templomunk, ami a maga épségében állna. Viszont ezeknek a régi templomoknak különböző részei ma is megvannak. Ott vannak a templomok belsejében, padlói alatt, falaiban. Ezek hozzáférhetők, kutathatók, de ugyanígy rombolhatók is – hangoztatta Botár István régész.

Elsősorban akkor, ha nem szakszerűek a javítási munkálatok, mondja a több csíki templomban is feltárásokat végző régész. A műemlékvédelmi felügyelő szerint a népes közösségek úgy ahogy, de vigyáznak épített örökségükre. Elsősorban a kis közösségek régi templomai vannak a legnagyobb veszélyben, mert ezeknél nemhogy kutatásokra, de fenntartásukra sincs pénz.

www.dunatv.hu