Kamilliánusok ünnepe Kelet-Magyarországon
Talán semmi sem véletlen, de az biztosan nem az, hogy éppen itt, az ország keleti szélén kezdték újra magyarországi működésüket a kamilliánusok. Mivel itt a legnagyobb a szegénység, itt a legnagyobb a szükség arra az önzetlen és áldozatos szeretetre - a betegek, öregek, elhagyatottak - gyámolítására. Errefelé lejt Magyarország...
Alig egy évtizede beszélhetünk Magyarországon újra a kamilliánusok jelenlétéről. Ekkoriban jött haza Anton Gots atya (aki szüleivel kisgyermekként kényszerült elhagyni az országot a hazai németség kitelepítésekor) annak tudatában, hogy itt nagy szükség van a kamilliánus karizmákra. Nyíregyháza kertvárosi negyedében, Borbányán az új templom lelkipásztora lett, itt van ma a kamilliánusok hazai "fellegvára". Anton atya jelenleg az egyetlen magyarországi kamilliánus szerzetes pap, de egy ideiglenes fogadalmas fiatal testvér már évek óta tanul Itáliában, két novícius pedig Bécsben, és van egy újabb jelöltjük is. A szomszédban pedig ott vannak Silvana nővér vezetésével az olasz kamilliánus szerzetesnők, és mutatkoznak már hazai hivatások is.
Realistán azt kellene mondanunk: bár ígéretes, mégis szerény kezdet ez. Csakhogy a kamilliánusok nem ezt a néhány embert jelentik csupán Magyarországon és a határon túli magyarlakta területeken. Hanem azt a több mint ötszáz férfit és nőt, akik a negyvenöt kamilliánus család tagjaiként látogatják a kórházakban és otthonukban a betegeket, elhagyatott öregeket. Alig tíz év alatt Anton Gots atya és két civil munkatársának lelkesedése olyan eleven életet teremtett, amelyre a rend vezetői is a legnagyobb elismeréssel tekintenek.
- Ahogy például a ferenceseknek van harmadrendje, úgy a kamilliánusoknak is - mondja Varjú Imre, a budavári Mátyás-templom plébánosa, a kamilliánus családok országos közösségének elnöke. -
Felkeresik a rászorulókat, segítik a kórházi lelkipásztorkodásban tevékenykedő papok munkáját, rendszeres találkozásaik során együttimádkoznak, megosztják egymással tapasztalataikat és örömeiket. Évente továbbképzésen és lelkigyakorlaton vesznek részt. A kamilliánus hivatást gyakorolják, világi életállapotuk lehetőségei szerint.
A rendalapító, Lellisi Szent Kamill ünnepe táján évről évre összejönnek a hazai kamilliánusok. A közös hálaadás, a számvetés, valamint az örömteli együttlét két napja ez mindig. Több száz családtag gyűlt össze az idén is július 3-4-én Nyíregyházán, de eljött Rómából a rend generálisa, P. Frank Monks, a családok lelkivezetője, az afrikai Jacques Simpore, és a hazai rendtagok elöljárója, Leonhard Gregotsch osztrák tartományfőnök, valamint a kamilliánus családok nemzetközi szervezetének több elnökségi tagja is.
Szombaton délelőtt rövid beszámolók sora hangzott el a különböző családok elmúlt évi tevékenységéről: Győrtől Szendrőn át Mátészalkáig, Marosvásárhelytől Zentáig, Királyhelmectől Munkácsig.
Lelkesen hallgatta a beszámolókat a nemzetközi elnökség kolumbiai elnöke, Isabel Calderon asszony is, aki a családtagok hivatását úgy foglalta össze: Szent Kamill szíveként és kezeként kell jelen lenniük a világban, mert a szent azt szerette volna, ha száz keze és szíve lehetne. A magyar családok révén több mint ötszáz szíve és ezer keze volt ekkor még, néhány óra múlva aztán még negyvennel több lett a szív és nyolcvannal a kéz. Mert Máriapócson, az ünnepi szentmisén negyven új kamilliánus családtagot is avattak.
- Nagy hatást tettek rám a magyarországi családok tevékenységéről szóló beszámolók - mondotta kérdésünkre Leonhard Gregotsch tartományfőnök. - A magyarországi kamilliánus családokat példaként állíthatjuk a világ más tájain tevékenykedő családok elé. A mieinkkel összehasonlítva a magyarok sokkal aktívabbak az anyagi jellegű támogatásban, segítségnyújtásban. Az itteniek jól látják, hogy a lelkieken kívül itt erre is nagy szükség van.
A kamilliánus családok munkálkodása ugyanakkor nemcsak a rászorulókkal való foglalkozásban lehet eredményes, hanem Szent Kamill szellemiségének népszerűsítésében is: vagyis a figyelmes és tevékeny felebaráti szeretet gyakorlásával egyúttal evangelizálnak is, méghozzá úgy, hogy még azok is megértik ezt a tanítást, akik még nem is hallottak Krisztusról.
(kipke)
