Az európai ferences rendtartományok elöljárói tartották konferenciájukat Csíksomlyón. A COTAF, vagyis az Alpokon Túli Ferences Provinciák Konferenciája rendszeres fórum, évente kétszer szervezik meg. A múlt heti tanácskozásról dr. fr. Orbán Szabolcs, a Szent Istvánról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány tartományfőnöke számolt be lapunknak.
Magyarország, Ausztria, Németország, Franciaország, Belgium és Hollandia rendtartományainak elöljárói jöttek el Csíksomlyóra, hogy a rendet érintő aktuális kérdésekről tanácskozzanak. Jelen volt fr. Roger Marchal, a ferences rend vezetőjének tanácsosa, aki az ötnapos tanácskozást vezette. Beszámolók hangzottak el az egyes provinciákban az előző, őszi konferencia óta történtekről, majd tapasztalatcsere jellegű megbeszélés következett arról, hogyan oldják meg nehézségeiket, milyen eredményeket értek el a provinciálisok. A definitor generalis, azaz a rend elöljárójának tanácsosa – aki egyben a konferencia római képviselője is – beszámolóban mondta el a rend szintjén az elmúlt időszakban történteket, és ismertette azokat az irányelveket, amelyeket a következő periódusra határoztak meg. Júliustól a négy németországi ferences rendtartomány egybeolvad, így megvizsgálták ennek hatását a konferenciára.
Orbán Szabolcs elöljáró lapunknak sokszínű konferenciaként értékelte a COTAF-ot, amely az Atlanti-óceántól a Fekete-tengerig nagy területet foglal magában, ennek megfelelően sokféle problémával küszködnek az egyes rendtartományokban. Az erdélyi rendtartományhoz – mind kulturális szempontból, mind a gondokat illetően – a magyarországi áll a legközelebb. A nyugati országok rendtartományaiban elsősorban az utánpótlás kérdése égető. Míg nálunk az átlagéletkor 45 év, Belgiumban 70 év. Éppen a szerzetesek idős kora miatt ott nem is vesznek fel jelölteket, az esetleges jelentkezőket Hollandiába irányítják. A nyugati rendtartományokban különben is nagyobb az átjárás, lazábbak a provinciai keretek.
Ami a konferencia nyelvét illeti, megtudtuk, hogy nincs olyan nyelv, amit minden résztvevő beszélne. Régebben a német anyanyelvű szerzetesek voltak többen, mióta azonban a francia rendtartományok is csatlakoztak, a francia nyelv is hivatalosnak számít. Sajátosság, ugyanakkor hátrány is a soknyelvűség. De hogy ezt a hátrányt leküzdjék, a szentmiséken a holland, francia, német, magyar nyelvet egyaránt használják.
A világon összesen 142 ferences rendtartomány van. Közöttük az erdélyi viszonylag kicsinek számít az itt élő és dolgozó 51 szerzetessel. Léte még sincs veszélyben, mert évente átlagban ketten jelentkeznek a rendbe. A jelöltek egy évet Csíksomlyón tartózkodnak, majd a noviciátust Magyarországon, Szécsényben töltik. Ezután végzik el tanulmányaikat a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán, amit egy gyakorlati év követ. Jelenleg két jelölt van, ketten töltik noviciátusukat és négyen tanulnak a rend számára Gyulafehérváron. Nyolc idős testvér van, közülük hatan még mindig aktívan részt vesznek a rend életében.
Orbán Szabolcs provinciális elmondta, hogy utoljára kilenc éve tartották az Alpokon Túli Ferences Konferenciát Erdélyben. Az akkori elöljárók közül már senki nincs funkcióban, így a mostani résztvevők – a magyarországit kivéve – első alkalommal jártak Erdélyben. Megrázó élmény volt számukra a keddi Szent Antal-kilenceden való részvétel, és általában érdekes tapasztalatot jelentett egy volt kommunista állam újjászületett rendtartományába látogatni. Orbán Szabolcs reméli, hogy ezáltal jobban megértik a mi problémáinkat, és élőbbé válik a kapcsolat az erdélyi ferencesek és a nyugati országokban szolgáló testvéreik között.
Takács Éva
honline.ro
