Arany János eredeti, csaknem 130 éves kéziratára bukkantak a költő hagyatéki könyvtárában, Nagyszalontán. A szenzációt a 110 éve megnyitott Arany-múzeum évfordulós ünnepségén jelentették be.

 

 

 Arany János töredékesen fennmaradt könyvtárában, egy német nyelvű irodalmi folyóiratban 127 évig rejtőzött ez a kézirat.

Dr. Hász-Fehér Katalin a Szegedi Tudományegyetem docense elmondta: „A folyóiratban Reviczky Gyulának jelent meg Arany Jánostól az Ágnes asszony balladafordítása, és Arany ezt a balladafordítást kommentálta, olvasta, láthatóan nem tetszett neki. És elkezdte visszafordítani Reviczky Gyula szövegét, hogy megmutassa, hogy néz ki az Ágnes asszony, ha németből fordítnák magyarra".

Arany halála után nem volt pénz emlékmúzeumra, csak emlékszobára. Zuh Imre, az Arany János Emlékmúzeum igazgatója hozzátette: „Ez az Arany emlékszoba 14 évig működött, ekkor úgy határoztak, hogy a város jelképének tekintett Csonkatornyot restaurálják és Arany János múzeummá alakítják át. Itt őrzik azt a karosszéket is, melyben Arany utolsó óráit töltötte.

Dánielisz Endre nagyszalontai helytörténész hozzátette: A legszomorúbb emlékek fűződnek hozzá. 1882-ben október 22-én elhunyt. Délelőtt még fölkelt. Fia karján kijött, leült a fotelbe. Olvasta a fia a napilapot és intett Arany, hogy hagyja. Fia kiment, visszajött és látta, hogy édesapjának oldalra hajlik a feje. Elhunyt."

Nagyszalontán kulturális műsorral, szavalatokkal és ünnepi konferenciával emlékeztek Arany Jánosra és a 110 éve megnyílt emlékmúzeumra.

Duna TV